Az ünnepi programok sorát reggel fél 9-től a Deák utcai református templomban tartott ökumenikus istentisztelet nyitotta, melyen a helyi keresztény felekezetek képviselői szóltak az egybegyűltek felé.
Ezt követően az események a Kossuth téren folytatódtak, ahol először Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere, illetve Nagy Ferenc és Varga Tamás alpolgármesterek helyezték el az emlékezés virágait. A helyszínen többek között a közigazgatási szervek, hivatalok, politikai pártok, civil szervezetek képviselői is megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát.
A szervezők a kedvezőtlen időjárási körülményekre való tekintettel a városi ünnepség Szent István térre tervezett programjait a Csabagyöngye Kulturális Központban tartották meg. Az intézmény Agóra termében ünnepi beszédet mondott Békéscsaba polgármestere. Szarvas Péter Petőfi Sándor: Magyar vagyok című versével köszöntötte az ünneplőket. A városvezető felidézte az 1848. március 15-i történéseket, megemlítvén azokat a neveket, akik kulcsfontosságú szerepet töltöttek be a magyar történelem meghatározó eseményeiben. A polgármester megemlékezett a forradalom és szabadságharc békéscsabai vonatkozásairól is, majd kitért arra, hogy a mai orosz-ukrán háborús konfliktussal terhelt időkben mekkora jelentősége van a nemzet függetlenségének.
– Most, amikor közvetlen környezetünkben háborús események zajlanak, még jobban megérthetjük őseinket is, hogy mekkora jelentősége, értéke van és ára lehet a nemzet függetlenségének. Emlékezzünk méltósággal és legyünk büszkék bátor hőseinkre! Kérem, hogy becsüljük és tiszteljük a forradalom eredményeit! A mi felelősségünk is, hogy gyermekeink, unokáink is szabadon, békében és biztonságban élhessenek egymással itt Békéscsabán – fogalmazott.
A városi ünnepségen a Békéscsabáért kitüntetést prof. dr. Várkonyi Tibor vehette át Szarvas Pétertől, valamint Békéscsabai Életműdíjat kapott Jancsik Ferenc és dr. Pap István.
Békéscsabáért kitüntetésben részesült prof. dr. Várkonyi Tibor
Prof. dr. Várkonyi Tibor egyetemi docens, belgyógyász, gasztroenterológus, osztályvezető főorvos 1942-ben született Szegeden, orvos családban. A szegedi Radnóti Gimnáziumban miniszteri kitüntetéssel érettségizett. A SZOTE Általános Orvosi Karán 1966-ban szerezte diplomáját summa cum laude minősítéssel. 1968-tól 1993-ig a szegedi klinika gasztroenterológiai osztályán egyetemi docens, intézetvezető-helyettes volt.
1993-ban költözött Békéscsabára. Ekkor nevezték ki a Réthy Pál Kórház III. számú belgyógyászati osztály vezetőjének. Vezetése alatt az osztály országos hírűvé vált. Létrehozta a modern gasztroenterológiát. Munkatársaival különösen a vékonybél betegségek és a felszívódás kórélettanának vonalán ért el kimagasló eredményeket, az osztály a májbetegségekkel kapcsolatos regionális központtá vált. 1996-tól 2003-ig a kórház tudományos igazgatóhelyettesi feladatait is ellátta.
2004-ben vonult nyugdíjba, de egy év múlva már háziorvosként dolgozott Békésen, valamint oktatott a gyulai egészségügyi főiskolán, majd a Gál Ferenc Egyetemmé alakult intézmény egészségturisztikai szakát vezette. 2008-tól 2017-ig a békéscsabai Vasút-egészségügyi Rendelő Belgyógyászati és gasztroenterológiai szakrendelését vezette. 2017-től a múlt év nyaráig a Szentesi Kórházban dolgozott.
Életútja során számos tudományos szervezet tagja, többnek vezetője is volt. Soraiban tudhatta – többek között – a Magyar Tudományos Akadémia Hepatológiai és Gasztroenterológiai Szakbizottsága, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság, a Magyar Belgyógyász Társaság, a Táplálkozástudományi Társaság, és az Európai Intastinalis Transport Club. 1987-től 92-ig a Magyar Gasztroenterológiai Társaság alelnöki tisztségét töltötte be. 1997-ben a Londoni Royal College-ban az Európai Belgyógyász Társaságok Föderációja vezetőségi tagjának választotta.
160 tudományos publikációja jelent meg, több tudományos könyv szerzője, társszerzője. Kutatásairól több, mint 200 szakmai konferencián, tudományos ülésen tartott előadást német, orosz, francia vagy angol nyelven.
Folyamatosan lépett előre a tudományos ranglétrán: 1979-ben kandidátusi (PhD) fokozatot nyert, 1988-ban az Orvostudományok, később az Akadémia doktora lett. 1995-ben „Dr. Habil” minősítést kapott. Tevékenysége elismeréseként számos kitüntetésben részesült.
Betegellátó munkáját mindig lelkiismeretesen és nagy szakértelemmel végezte. A belgyógyászat egész területén kimagasló szakismeretekkel rendelkezik, valamint országosan elismert szaktekintély az emésztőszervi betegségek tekintetében.
Prof. dr. Várkonyi Tibort rendkívül gazdag életútja, páratlan tudományos munkássága, Békéscsaba és térsége egészségügyi életére tett, máig tartó hatása, városunkban hosszú időn át végzett kiemelkedő és lelkiismeretes orvosi tevékenysége egyaránt méltóvá teszik a „Békéscsabáért” kitüntetésre.
– Ez az elismerés, amit a várostól kaptam valójában talán azt jelenti, hogy én is bele tudtam tenni a részemet a város közös törekvéseibe – mondta köszönő beszédében.
Békéscsabai Életműdíjat kapott Jancsik Ferenc
Jancsik Ferenc színművész, a Békéscsabai Jókai Színház társulati tagja, nyugalmazásáig a teátrum meghatározó színésze volt, azóta is az előadásainak, sikereinek aktív részese.
Ötven éve játszik színpadon, több, mint 200 alakítás fűződik nevéhez. Békéscsabán – három különböző időszakban – összesen eddig negyvenhárom éven át örvendeztette meg játékával a közönséget. A Jókai színházban a mai napig 145 szerepben tapsolhatott neki a nagyérdemű.
Jancsik Ferenc 1946-ban született Budapesten, Pesterzsébeten. A fővárosi Metró Klubban tűnt fel amatőr színészként, majd 1972-től kezdődően a kecskeméti Katona József Színházban, a Miskolci Nemzeti Színházban, illetve a kaposvári Csiky Gergely Színházban töltött néhány évadot, mielőtt 1977-ben Békéscsabára került. Gazdag pályafutása alatt azután újra megfordult Miskolcon, majd Budapestre került, ahol a Nemzeti Színházban és – a Magyar Színkör tagjaként – a Jurta Színházban is dolgozott. Végül 1988-ban visszatért Békéscsabára, s azóta is a Békéscsabai Jókai Színház művésze.
Bár önmagát csak „szürke eminenciásnak” nevezi, mégis ő a mindenkori kedvenc karakterfigura, akár drámában, musicalben vagy éppen mesedarabban kell maradandót alkotni.
Tehetsége kedves humorral, szerénységgel, önkritikával, mértékletességgel párosul. Minden szerepében a mélységes alázat, a rendkívüli emberség jellemzi, bármely műfajról is legyen szó. Pályafutása alatt az összes Ibsen-darabban, a nagy magyar klasszikusokban és modern drámákban, musicalekben és operettekben, mesejátékokban szerepelt. Azaz szinte valamennyi műfajban kipróbálta magát – és megállta helyét. Számos filmszerepben láthattuk, és színházi előadások tévéfelvételein is találkozhattunk vele.
A színházmesterségben szerzett tapasztalatait, tudását egy évtizeden keresztül adta át az új nemzedéknek a Csabai Színitanházban. 2016-ban Békés Megyéért kitüntetésben részesült.
Jancsik Ferenc meghatározó szereplője Békéscsaba művészeti életének, a város színházművészetének. Generációk nőttek fel nagyszerű alakításain, emlékezetes szerepein – elképzelhetetlen nélküle a Békéscsabai Jókai Színház. Rendkívül gazdag életpályája, a teátrum történetében meghatározó szerepe, több évtizedes hűsége a csabai közönséghez egyaránt méltóvá teszik őt a „Békéscsabai Életműdíj” elismerésre.
– A munkánk végülis felejtésre van ítélve, éppen ezért vagyok hálás, hogy a pályán töltött 50 évem és a Békéscsabai Jókai Színházban játszott 43 évem mégsem merült el a feledés homolyába – köszönte meg a díjat a színművész.
Békéscsabai Életműdíjat kapott dr. Pap István
Dr. Pap István pályája a medgyesegyházi művelődési házban indult, majd a Békés Megyei Tanács Művelődési Osztályán dolgozott, ahol részt vett a tudománytörténeti értékű Békés megyei életmód-kutatásban.
A Békés Megyei Moziüzemi Vállalatnál a művészeti és információs csoport vezetőjeként dolgozott, megyeszerte filmklubokat, iskola- és ovimozi vetítéseket szervezett. Több filmművészeti kiadvány megjelenése, képzések, továbbképzések szervezése fűződik a nevéhez.
Két időszakban is dolgozott a Békési Városi Tanácsnál. Előbb 1974. és ’77 között a hivatal munkatársaként, majd 1980-tól ’84-ig tanácselnök-helyettesként. Tevékenységéhez fűződik – többek között – múzeumi tagintézmények alapítása, a könyvtár fejlesztése, a népi építészeti tanácskozás szervezése, a Békés-Tarhosi Zenei Napok elindítása. Közreműködött a várost bemutató kiadványok megjelentetésében, közöttük a legjelentősebb: Békés város néprajza volt.
A Békés Megyei Művelődési Központ igazgatói feladatait első alkalommal 1977. és 1980. között, majd 1984-től a 2004-es nyugdíjazásáig látta el. Vezetői időszakában újult meg a Luther utcai székház és az Orosházi úti közösségi ház – ez utóbbi telephelye volt az intézménynek.
Jó vezetőként elfogadta a kollégák innovatív törekvéseit és támogatta azokat. A ’90-es években aktív résztvevője volt az intézmény társadalmi átalakulásának, amelyben a kezdeményezésekre figyelő, szakmailag kompetens szervezetté vált a Békés Megyei Művelődési Központ. Igazgatósága alatt jelentős országos- és nemzetközi rendezvények megtartásával határainkon túl is nagy elismertségűvé vált az intézmény. Pap Istvánnak kulcsszerepe volt olyan ma is élő programok létrejöttében, mint a Nemzetközi Bábfesztivál, az Országos Szólótáncfesztivál, az Országos Textiles Konferencia, vagy épp a Körös-völgyi Sokadalom.
Alapító elnöke volt a Békés Megyei Népművelők Egyesületének, s tevékeny tagja ma is számos közművelődési és népművészetei civil szervezetnek. A Békés Megye Népművészetéért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Nyugdíjba vonulását követően is aktív résztvevője maradt a kulturális életnek. Túl a 80. életévén is vezeti a Center Mozi filmklubját, de több intézmény kéri a segítségét, közreműködését egy-egy esemény megvalósítása kapcsán.
Békéscsaba közművelődésének folyamatos fejlesztésében, a tradíciók megőrzése érdekében kifejtett több évtizedes kimagasló tevékenysége, kreativitása, közösségi- és közösségformáló személyisége, kiemelkedő szakmai életútja dr. Pap Istvánt méltóvá teszik arra, hogy a Békéscsabai Életműdíjban részesüljön.
– Munkahelyeimen, döntően Békéscsabán dolgozva, mindig arra törekedtem, hogy olyan csapatban dolgozzak, ahol egymásért és egymást tisztelve végezzük a munkát, így amikor átveszem ezt a kitüntetést, mindenképpen meg kell köszönnöm a kollégáimnak és a munkatársaimnak az együttműködést – zárta gondolatait dr. Pap István.
A rendezvényt a Békéscsabai Jókai Színház “Vésd fel ezt a nagy napot! - a forradalom Petőfi szemszögéből” című műsora zárta.
Galéria
