2006 és 2010 között már volt egyéni önkormányzati képviselő, most a Fidesz-KDNP színeiben ismét az 1. számú választókerület képviselője lett.
– Mi ösztönözte arra, hogy ismét megmérettesse magát?
– Akikkel képviselőként munkakapcsolatban voltam, azok közül többen is megállítottak az utcán, hogy miért nem indulok. Ez volt az első impulzus. Emellett akikkel egy csapatban vagyok, ők is predesztináltak erre.
– Melyek a legfontosabb teendők a választókerületében?
– A mi körzetünkbe tartozik Gerla, a Nagyrét tanyavilága, a Kórház utca és környéke, valamint a Berényi-Békési út háromszöge. Gerlán 1800 ember él. Vannak lemaradások, de példaértékű az összetartás, jóravaló, tenni akaró emberek lakják, akikkel jó együttdolgozni. Ha zöld utat kap a Modern Városok Program részeként tervezett nagy útfelújítási program, az igen látványos fejlődést hozhat itt is. A tanyavilág az elmúlt 10 évben sokat fejlődött, de még bőven van teendő. Amikor országos szinten a tanyás térségek fejlesztéséről van szó, pont azok a városok maradnak ki, amelyek a legnagyobb tanyás térséggel rendelkeznek, mint például Békéscsaba. Nálunk mintegy 200 kilométer földutat kellene folyamatosan karbantartani, ami rengeteg. Néhány szakaszon az ivóvíz-ellátással is gond van, illetve problémát jelent, hogy sok az elhanyagolt zártkert. A korábbi tanyaprogrammal jó úton jártunk, sok minden megvalósult belőle. Most a Fidesz-frakció elkészített egy új tanyaprogram-tervezetet, amit hamarosan benyújtunk. A Kórház utca környéke fejlődő terület, új házak épülnek, arra terjeszkedik a város, no és idetartozik a Munkácsy-negyed egy része is. A Berényi-Békési út háromszöge pedig egy csendes, nyugodt, a saját életét megtaláló rész, természetesen itt is vannak gondok, amelyeket lakossági fórumon gyűjtünk össze.
– A kulturális, köznevelési és érdekegyeztetési bizottság elnökeként hogyan látja, melyek a legfőbb feladatok?
– Békéscsabának minél előbb létre kellene hoznia egy Perlrott Csaba Vilmos múzeumot. Jelenleg ő a XX. századi magyar képzőművészet egyik legnagyobb alakja, nem becsüljük meg kellőképpen, pedig ő békéscsabai, a Csaba nevet ezért is vette fel. Szeretnénk, ha a Munkácsy-negyed úgy indulna el, hogy annak a helyi kulturális és a turisztikai jelentősége is meglegyen. Ebbe nagyon sok munkát kell fektetni. A következő évtizedekben meghatározó lehet a kultúra egy új területe, a környezetkultúra, amelynek még keressük az útjait. A fogadókészség megvan, Békéscsabán nyitottak az emberek, csak meg kell találni a módját, hogyan lehet az új dolgokat közelebb vinni hozzájuk. Nagy körültekintést igényel, de szükséges ez a szemléletformáló munka is.
