Vágréti János 1925-ben született, élete és munkássága is szülővárosához, Békéscsabához kapcsolódott, ahol 1952 óta folyamatosan festett és faragott. Művészeti ismereteit képzőművészeti szabad iskolákban és Mokos József művésztelepén sajátította el. 1954-ben részt vett a tokaji művésztelep megalapításában. Később nyaranta meglátogatta a tokaji szabadiskolát, ahol új barátokat szerzett. 1954-től már gyermekszakköröket is vezetett. Tanítványai a hazai- és nemzetközi kiállításokon egyaránt számtalan díjat kaptak. 1986-tól a nyári gyermek-képzőművészeti táborok vezetője volt Szanazugban. A Vágréti-féle gyermekműhelyekben a növendékek megtanulták a szabad alkotás örömét, a szakmai tanácsadás mellett a technikák, a rajzolás tudományának megismerésével együtt. Példaképének Paul Kleet és Kandinszkijt tekintette.
– 1975-ben ismertem meg Vágréti Jánost és merem mondani, hogy baráti kapcsolatban álltunk. 100 éve született, nagy öröm, hogy ennek apropóján létrejöhetett ez a tárlat. Elismert művész volt, talán az még hiányossága az ő szellemi hagyatékápolásának, hogy a városunkon kívül nem igazán ismerik nevét, pedig rengeteg kincs és érték rejtőzik a grafikáiban – mondta el megnyitó beszédében Cs. Tóth János művészeti író.
Szente Béla igazgató a házigazda intézmény nevében kiemelte: Vágréti a csabai művészélet kiemelkedő alakja volt, aki rajzszakköreivel sokat adott nemcsak a felnövekvő generációnak, de a városnak is, hiszen tanítványai számos díjjal, elismeréssel öregbítették Békéscsaba jó hírét és álltak tanítójukhoz hasonlóan művészeti pályára.
A megnyitón közreműködtek a Bartók Béla Művészeti Szakgimnzium növendékei, Balázs Brigitta és Vágréti-Bogár Simon, a figyelmes olvasó észreveheti, a névrokonság nem a véletlen műve.