Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által készített, Az európai polgárok és a szellemi tulajdon című, 2020-as tanulmány szerint a fogyasztók még mindig nehezen különböztetik meg a valódi termékeket a hamisítványoktól.
A tanulmányban rámutatnak arra, hogy az európaiak 9 százalék állította, hogy valamilyen hamisítványt vetettek meg vele, de ezen belül az uniós tagállamok között jelentős különbségek vannak.
A félrevezetett fogyasztók aránya Magyarországon 15 százalék, Bulgáriában 19 százalék, Romániában 16 százalék, a legalacsonyabb számokat az EU-n belül Svédországban (2 százalék) és Dániában (3 százalék) mérték.
Idézik, hogy az Eurostat adatai szerint 2020-ban az európaiak több mint 70 százaléka vásárolt online, a hamisított termékekkel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is fontos szempont az uniós polgárok számára.
Ismertetik, hogy a hamisítványok az uniós behozatal 6,8 százalékát teszik ki 121 milliárd euró értékben, és szinte minden ágazatot érint, köztük a kozmetikumok és a játékok, a bor és más italok, az elektronikai termékek, a ruházat, de még a növényvédő szerek területét is.
Hangsúlyozzák, a hamisítványok a fogyasztókra súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthetnek a veszélyes vegyi anyagoknak kitettség, de más veszélyforrások miatt is.
A közleményben Christian Archambeau, az EUIPO ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Covid-19 világjárvány felnagyította a szellemi tulajdont érintő bűncselekmények problémáját, mivel megemelkedett a polgárok egészségére és biztonságára további veszélyt jelentő hamis gyógyszerek és egészségügyi termékek száma. Ez a régóta fennálló probléma összehangolt fellépést igényel, a közelmúltban ismét a szervezett bűnözés elleni küzdelem tíz legfontosabb uniós prioritásának egyike lett.
A közleményben kitérnek arra is, hogy a hamisítás nemcsak a fogyasztókat érinti, hanem jelentős kárt is okoz az uniós gazdaságnak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak.
A szellemitulajdon-jogokkal, például védjegyekkel vagy szabadalmakkal rendelkező vállalatok a jogaik megsértéséből eredően a forgalmuk csökkenéséről, a jó hírnevük megsértéséről, és a kompetitív előnyük elvesztéséről számoltak be. Az EU-ban működő összes kkv kevesebb mint 9 százaléka rendelkezik lajstromozott szellemitulajdon-joggal. Azok számára viszont, akik rendelkeznek vele, a szellemi tulajdon nagy előny: a szellemitulajdon-jogokkal, például szabadalmakkal, formatervezési mintákkal vagy védjegyekkel rendelkező kkv-k egy munkavállalóra jutó bevétele 68 százalékkal magasabb az ilyenekkel nem rendelkező cégekénél, a munkavállalóik pedig magasabb bért kapnak - írják a közleményben.
A spanyolországi Alicante-ban működő EUIPO az EU decentralizált ügynöksége. Az intézmény az európai uniós védjegyek (EUTM) és a lajstromozott közösségi formatervezési minták (RCD) lajstromozását intézi, amelyekre az EU valamennyi tagállamában szellemi tulajdoni védelmet nyújt.
Forrás: MTI
