Boldog Gusztáv természetvédelmi őrkerület-vezető az M1 Békés megyei tudósítójának kérdésére elmondta, hogy ez a faj gyorsan átvonul hazánkon. Tavasszal, illetve ősszel egy-két hónap az az időintervallum, amikor felbukkanhat a fekete sas egy-egy példány.
A szakember hozzátette: ezek a példányok többé-kevésbé rendszeresen fel is bukkannak a vonulás időszakában. A kollégák ezek a madarakat általában vízállásos, nagyobb pusztai terület mellett figyelik meg. Szabadkígyós határában, pontosabban Kétegyháza és Szabadkígyós között nagyon régóta nem figyeltük meg ezt a fajt. Hogy miért ennyire ritka? Ázsiai elterjedésű fajról van szó, amelynek a nyugat felé történő előretörésének lehetünk szemtanúi. Egy-két fészkelési kísérlet azért előfordul Nyugat-és Észak-Európában, sőt a ’60-as években Magyarországon a Hanságban is volt egy fészkelési kísérlete. Ez olyan mintha kelet felől szépen kezdene terjeszkedni a mi irányunkba, és minden egyes ilyen felbukkanó egyed kicsi bizalommal tölt el bennünket szakembereket, hogy a fekete sas hátha Magyarországon is megtelepedhet.
A Kígyósi-puszta – a nevéből is adódóan – egy füves puszta, az erdő foltjaink, fa csoportjaink viszonylag kisebbek, a fekete sas azonban egy erdőlakó faj, ezért ezen a pusztán nem nagyon számítunk arra, hogy fészkelni fog – mondta el Boldog Gusztáv. Hozzátette: ott viszont, ahol zavartalan, nagy kiterjedésű erdőségek vannak számítani lehet a megtelepedésre. Van hazánkban egy közeli rokon faj, a békászó sas, amely költő fajként van jelen a magyar faunában, így a fekete sas esetében sem lehetetlen, hogy egyszer lesz egy olyan időszak, amikor megjelenik nálunk ez a faj is.
A ragadozó madaraknak egy jelentős része fokozottan védett státuszt élvez, amit éppen azért kaptak, mert az állományuk eléggé veszélyeztetett. Ez azt jelenti, hogy a legtöbbször a ragadozómadarak esetében érzékeny fajokról van szó, ugyanis főleg a költés idején és a fióka nevelése alatt érzékenyek a fészkelőhelyeikre. Egyre kisebb az a terület – nemcsak Magyarországon, és a Kárpát medencében, hanem egész Európában –, ahol háborítatlanságot élvezhetnek, és ez nem előny az ő szempontjából. Nekünk természetvédőknek mindenféleképpen, de remélem másoknak is az az elsődleges törekvése, hogy azoknak az állat- és a növényfajoknak, amelyek a kipusztulás szélére sodródtak szavatoljuk a biztonságukat valamilyen módon. Ehhez pedig biztosítanunk kell a táplálkozó-, pihenő-, valamint fészkelőhelyek zavartalanságát – hangsúlyozta a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője.