A Zöldülj Kígyós! csoport szervezésében mintegy fél évtizede indult a kezdeményezés. A történés során a kastélypark azon facsemetéit választják ki, amelyek máshol nagyobb eséllyel fává nőhetnek. A munkálatokat Boldog Gusztáv, a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi szakembere instruálta. Az ásóval és vödörrel érkező természetbarátok később haza is vihették a növényeket, hogy otthon nevelhessétek tovább.
Boldog Gusztáv lefekteti a szabályokat – Fotó: Such Tamás / behir.hu
A szervezők a kastély 1. számú kapujától, egy jó 500 méterre, az út mentén egy nagy asztallal települtek ki. A kvázi infópulton a regisztráción felül a legkisebbek az erdőlakó bábúkkal társasoztak, a nagyobbak pedig kívz teszteket oldottak meg, amely olykor a kastélyba érkező felnőtteken is kifogott. Közben Boldog Gusztáv nyomban tisztázott egy régi félreértést…
– A magonc a magról kelő csemete, itt viszont a túlnyomó növények többsége, a sarjról kelő csemete – fogalmazott. (Mire rávágtam: saronc; de sajnos az ötéletem nem lett levédve.) És a csemetéket sem mentjük, mert itt is jól érzik magukat. Az azonban igaz, hogy ha két növény közel van egymáshoz, akkor a gyöngébb kiszáradhat.
Galéria
Megjegyezte, ha valaki szeretne magának egy facsemetét, az nyugodtan hazaviheti. Ezzel kapcsolatban elmesélte, tavaly ősszel egy önkéntes csapat úgy jelentkezett be, hogy „Hova lehet állni kisteherautóval, mert sok kisfát vinnénk”. A platónyi fát később a Tótkomlóstól mintegy 10 kilométerre fekvő, nagykopáncsi templom kertjébe vitték. Egyszóval, a feltehetőleg a 11. században épült Szent István király római katolikus kápolna kertjében Wenckheim grófi csemetéket ültettek.
