Az áradó szépségű Skóciában, a magyar lélek számára Dunfermline városa fénylő élménysziget. A századok előtti királyi székhely régi dicsőségét már csak a hajdani királyi lakosztályok, kolostor romok és a 13. században. épült, ma is lenyűgöző apátsági templom sejteti Az Apátság sírkertjében egy fekete márványból készült sírfedél inti magához a tekintetet: Skóciai Margit egykori síremlékének ereklyéje – Szemenyei Sándor írása.
Margit a Magyar Királyság földjén, a mecseknádasdi Réka várában született. Apját, az angliai trónviszály magyar földre űzte; a „ jövevény” herceget és fivérét István királyunk – intelmei szellemében -, „jó akarattal gyámolította és becsben tartotta”. Edmund herceg feleségül vette Árpád-házi Ágotát. Frigyükből három gyermek született; az egyik a Margit nevet kapta. Amikor békésebb napok szálltak Angliára, Edmund családjával visszatért hazájába. Az újfent fellobbanó viszály azonban a családot Skóciába üldözte; III. Malcon király udvarában leltek oltalomra. 1069-ben Margit III. Melcon felesége, Skócia királynéja lett.
Néhány nap után, amikor Margit férje és idősebb fiú gyermeke az angolok ellen vívott csatában elesett, Margit élete is az Edinburgh-i várban beteljesedett – 1093. november 16-át írtak.
Egy krónikás szerint: Margit Skóciában „… templomokat építtetett, minden nyomorúságos szenvedőn segített, és megismertette a skótokkal a római katolikus liturgián alapuló kereszténységet.”
1261-ben ünnepélyesen szentté avatták. 1969 óta Szent Margit ünnepét, november 16-án halála napján tartják. Az Apátság szentély felőli végénél, a sírkertben, a nagyméretű fekete márványlap fölötti áhítatunkban felemelő érzés az eszmélés: 1856-ban, ezen a helyen tisztelgett Kossuth Lajos is „ Skócia pannóniai királynéjának” emléke előtt.
Szemenyei Sándor
