A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából nemzeti megemlékezést tartottak Budapesten, a Papp László Budapest Sportarénában. Az ünnepségen istentisztelettel, gálaműsorral és kiállítással emlékeztek meg arról, hogy ötszáz évvel ezelőtt, 1517. október 31-én Luther Márton kiszögezte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára és ezzel kezdetét vette a reformáció.
A rendezvényen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök és Balog Zoltán miniszter, üzenetet közvetített, igét hirdetett Gáncs Péter elnök-püspök, Fekete Károly püspök, Steinbach József, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, Papp János egyházelnök, Fabiny Tamás püspök, Pataky Albert egyházelnök, Csomós József püspök, Bogárdi Szabó István püspök, Kató Béla püspök, Szemerei János püspök és Fazekas László püspök. Az istentiszteleten egy nagykórus is szolgálatot teljesített, amelyben ott voltak a Békéscsabai Evangélikus Vegyeskar és a Calandrella Kamarakórus tagjai is.
A Papp László Budapest Sportarénában a színpadot úgy építették fel, mintha az egy templombelső lenne. Itt foglaltak helyet a rendezvény kezdetén az egyházi nagyságok, és annak a nagykórusnak a tagjai is, amelynek tagjai az ország különböző részeiről érkeztek. Az arénában többezres közönség gyűlt össze Magyarország különböző településeiről, és a határon túli magyarságot is sokan képviselték.
Balog Zoltán: A reformáció megújító erő
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a nemzeti megemlékezésen beszélt arról, hogy a reformáció megtérési, ébredési mozgalom, lelki forradalom, igazi Krisztus-ünnep, amelyen Isten bűnbánatra és megtérésre szólít, és életünket átfogó megújulásra hív.
– Az igaz hit sosem marad meg az egyes ember lelkének belsejében, nem marad a templom négy fala között, hanem kiárad, formálja, alakítja, gazdagítja maga körül a világot. Minden igaz hitből előbb utóbb kultúra lesz, és minden igaz, hiteles kultúrában ott van a hit – fogalmazott Balog Zoltán miniszter, a nemzeti megemlékezésen. Hozzátette: a reformáció nem néhány vallási közösség magánügye, hanem olyan megújító erő, amely létfontosságú értékeket hozott létre. Ha meg akarjuk tartani és gyarapítani akarjuk a magyar világot, akkor a 21. században is szükség lesz arra az erőre, amelyet a reformációban kaptunk.
Orbán Viktor: Olyan jövőt akarunk, ahol a munka minden formája Isten dicsőségét is szolgálja
Orbán Viktor kormánya kötelességének nevezte „a kereszténységből kisarjadt létformák”, az emberi méltóság, a család, a nemzet és a hitbéli közösségek megvédését, valamint annak az életszemléletnek a megőrzését, amely „a krisztusi tanítások alapján Európát és a magyarságot naggyá tette.
– Hálásak vagyunk azért, hogy a nemzet összefogott, talpra állt és megerősödött. Hogy visszanyerte életerejét, cselekvőképességét és tettvágyát is. Hálásak vagyunk, hogy sodródás helyett égtájat és csillagot választott, irányt szabott és utat épít saját élete számára – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, kiváltságnak tartja, hogy „a gondviselés ebben a megújulásban bennünket eszközként használt: egyházainkat, a kormányt és a magyar polgárok szabad közösségeit az egész Kárpát-medencében”.
A miniszterelnök hozzátette, amikor a kormány azért dolgozik, hogy a magyarok jól éljenek, akkor arra is törekszik, hogy „szépen tudjanak élni”, igazságosabban, derűsebben, gazdagabban és felemelt szívvel. „Mi nem csak olyan jövőt akarunk, ahol mindenkinek lesz munkája – ezt már szinte el is értük , de olyat is, ahol a munka minden formája az Isten dicsőségét is szolgálja, az utcasepréstől az ország kormányzásáig” – fogalmazott a kormányfő.
Szerinte „a körvonalak már látszanak”: hidak épülnek a Dunán, magyar egyetemek Erdélyben, több száz óvoda a Kárpát-medencében, és ma is együtt ünnepel Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Erdély. „Látszik a békés, határok feletti nemzetegyesítés valósága” – mondta.
„Együtt harcolunk és együtt imádkozunk azért, hogy Isten, áldd meg a magyart. Isten óvja Magyarországot! Soli Deo gloria” – zárta szavait Orbán Viktor.
Két békéscsabai kórus tagjai az aréna színpadán
Hétfőn délben indultak Budapestre a Békéscsabai Evangélikus Vegyeskar és a Calandrella Kamarakórus tagjai, akik előzetesen itthon tanulták meg Kutyejné Ablonczy Katalin karnagy vezetésével azokat a dalokat, amelyeket aztán a Papp László Sportarénában énekeltek a nemzeti megemlékezés istentiszteletén, más énekkarok tagjaival együtt.
A hétfő este és a kedd reggel azzal telt, hogy Bence Gábor dirigálásával a külön-külön gyakorolt dalokból egyszer csak megszülessen egy olyan összhang, ami egyetlen nagy énekkarrá kovácsolja a sok-sok különböző embert. Október 31-én, már a megemlékezés kezdete előtt ott ültek a színpadon a kórustagok, akik ezután az istentiszteleten teljesítettek szolgálatot.
Mint azt a csabaiak elmondták, az első döbbenet után, amit a szemben ülő hatalmas, több ezres tömeg látványa jelentett, elmúlt az izgalom, és arra koncentráltak, hogy ezúttal Bence Gábor karnagy vezetésével minél szebben szólaljanak meg a dalok. A kórustagok közelről lehettek tanúi a püspökök, egyházvezetők üzenetközvetítésének, Balog Zoltán és Orbán Viktor beszédének is.
Sokakat megérintett, hogy mekkora ereje volt annak, amikor az istentisztelet végén Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár vezénylete mellett énekelte az egész aréna a két protestáns himnuszt. Nem beszélve arról a felemelő érzésről, amit az adott, amikor ennyi ember szájából zendült fel: Isten, áldd meg a magyart!
Újra és újra felemelsz engem – gálaműsorral zárult a nemzeti megemlékezés
„Újra és újra felemelsz engem,/ A mélyből magas helyekre!/ Nem számít milyen sokszor estem már el,/ Ma is eljössz hozzám, és megszentelsz” – hangzott el Szabó Balázstól a gálán.
A délutáni gálaműsor részben a Reformáció Emlékévben lezajlott programokra épült, részben pedig kifejezetten erre az alkalomra készült produkciókból állt. Helyet kaptak benne kórusművek, zenei produkciók, versek, filmbejátszások, tánckoreográfiák és könnyűzene is – mind, mind a reformáció jegyében.
A teljesség igénye nélkül fellépet például a Kaláka együttes, Pálúr János és Tóka Ágoston orgonaművészek, Mező Misi és barátai, az Experidance együttes táncosai, Gryllus Dániel és társai és a Vox Iuventutis gyermekkórus.
MTI forrás-felhasználással
