Az érdeklődők országszerte több helyszínen találhattak hasonló programokat, amelyek II. Rákóczi Ferenc és a szabadságharc korának bemutatása volt, élő, interaktív formában. A rendezvény a Hagyományok Háza országos programsorozata keretében valósul meg.
Az érdeklődők számára a békéscsabai program két részből állt. A szervezők mozgalmas és színes, Rákóczi-korabeli udvart álmodtak meg olyan tevékenységekkel, amelyek az egykori nemesség, a polgárok és kézművesek között is bármikor előfordulhatott.
Pál Miklósné kérdésünkre elárulta, hogy vannak „nagyok”, olyan személyiségek a magyar történelemben, akiket meg kell ünnepelni és meg kell ismerni az életüket, II. Rákóczi fejedelem is közéjük tartozik.
– Meggyőződésem, hogy a történelem tanulása közben nem csak évszámokat kell megjegyezni, hanem azokat a tendenciákat, azokat a személyeket kell kiragadni és bemutatni a fiataloknak, akik példák lehetnek a számukra – hangsúlyozta a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke.
Megelevenedett a múlt
A mozgalmas kavalkádban a Galiba Néptáncegyüttes táncokat mutatott be és tanított, a Szarvasi Muslincák Férfi Kórus és Hagyományőrző Egyesület kuruc és bujdosó dalokat énekelt. A szabja vívás rejtelmeibe is beavattak bárkit a Gyulai Vár vitézei, mi több, a gyakorlófegyvereken kívül korabeli fegyvereket is meg lehetett nézni, érinteni. A vitézek szakavatott kezekkel forgatták a gyilkos eszközöket és tartottak bemutatót a korabeli vívási technikákból.
Nagy Gábor népzenész fúvós hangszereinek gyönyörű hangján álmélkodhatott a gyereksereg, rögtönzött bemutatón ismerhették meg a kíváncsi fülek a különbséget a tárogató és a furulya között. A táncoktatás alatt az első női cigányprímás húzta a talpalávalót a Talléros együttessel. Mint szószólójuk elmondta, a magyar népzene a reneszánszát éli napjainkban, egyre többen érdeklődnek az ilyen programok iránt.
– Kell hozzá az a fajta beállítottság, hogy érdekeljen az ilyen fajta zene. A mai világban nagyon könnyen elérhető mindenfajta zene. Nemcsak az új, hanem a régi is. Kell egyfajta embertípus, aki szeret ezzel foglalkozni, mi ilyenek vagyunk – válaszolt arra a kérdésre Földesi Márton, a Talléros együttes vezetője, hogy miként kerültek közel a népzenéhez.
Történelemórától a pénzverésen át a hangszerkészítésig
Rögtönzött történelemórán is részt vettek a látogatók. Ugrai Gábor cseppet sem hagyományosnak mondható előadásában ismerhették meg II. Rákóczi Ferenc életét és személyiségét. A program kézműves mestereivel remekül szórakozhatott idős és fiatal egyaránt. Medovarszki Jánossal Rákóczi-pénz verésére volt lehetőség.
Bogárné Szőke Erikával Rákóczi-hímzést, Aba P. Ákossal Rákóczi-süveget készíthettek az ügyes kezűek. A délutáni látogatók Korcsok János fafaragóval növényekből készült hangszereket állíthattak elő, míg Petőcz Rita asztalánál a bőrművesség rejtelmeit tudhatták meg sallangfonás, ostornyél faragás és ostorszíj fonás oldaláról.
Gálával zárult a nagyívű program
A délutáni programot követően kezdődött a gálaműsor, amely a Csabagyöngye Kulturális Központ nagyszínpadán volt látható. A nézők sokrétű programot láthattak és hallhattak. A Rákóczi 350 Emlékév „Rákóczi öröksége – Emlék és üzenet a jelennek” című műsor este 6 órakor kezdődött.
A himnusz közös eléneklését követően a történelmi egyházak békéscsabai képviselői szóltak a nézőkhöz. Igazi zenei csemegéhez juthattak az érdeklődők Szokolay Dongó Balázs és barátai révén, akik Bartók Béla Békés vármegyei gyűjtése nyomán hoztak 20 percnyi műsort a színpadra.
Ezt követően a Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes Küküllőmenti táncokkal szórakoztatta a nagyérdeműt, majd a Szarvasi Muslincák Férfikórus és Hagyományőrző Egyesület Rákóczi és kuruc dalcsokra szórakoztatott mindenkit. A programban helyet kapott Soós Emőke is, aki ízesen, felejthetetlen előadásmóddal hozott meséket Rákóczi fejedelemről.
A fináléban a Rákóczi Induló ritmusára és dallamaira érkeztek újra a színpadra a gála résztvevői, a koraesti produkciót vastapssal jutalmazta a közönség. Zárásképpen résztvevők és nézők együtt énekelték el a Szózatot.
Galéria
