Félöt előtt néhány perccel Köveskúti Péter intézményvezető kinézett az Evangélikus gimi bejárati lépcsőjéről az utcára, és meglepetten annyit mondott: „Ú!”. Kiderült, 5 perccel korábban még csak négyen álltak az iskola előtt, most vagy huszonnégyen. Majd szép, komótosan mindenki felballagott a földszinti aulába.
– Biztos vagyok abban, hogy nagyon sokan idejártak – mint például jómagam – mondta köszöntőjében Ugrai Gábor, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke. Megemlítette, az Evangélikusnak sok neve volt; ő a Rózsába, a jogelőd intézménybe járt.
Ugrai Gábor és Köveskúti Péter – Fotó: behir.hu/Such Tamás
Majd átvette a szót a mellette álló Köveskúti Péter, aki miután meglátta Komáromi Istvánt, a Rózsa exigazgatóját, így szólt hozzá: „Ha bármi eszedbe jut, javíts ki!” (Nem volt rá szükség.)
– Az Evangélikus Rudolf Főgimnázium 1899-ben épült – mesélte –, amely példát mutathatna a mai építőipari vállalatoknak. Ugyanis az első kapavágásra 1898 augusztusában került sor, és egy év múlva már fel is épült a főgimnázium. Ami még csodálatra méltó, hogy a tervezettnél jóval kevesebb pénzből, 200 ezer koronából készült el. (A csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumot most 25 milliárd forintból újították fel, bővítették.)
Hozzátette, akkoriban hazánk az Osztrák-Magyar Monarchia tagja volt, és miután állami forrásból épült a gimnázium, így tiszteletből Rudolf főherceg nevét vette fel. (Noha a herceg Ferenc József katolikus császár fia volt, az iskola evangélikus lett. Úgy tűnik, Csaba megért egy misét.) Hamarosan a főgimnázium mellett megépült az algimnázium, ahol 1901-tól folyt tanonc- és szakképzés; később ott működött a 635-ös szakmunkásképző is, ma az evangélikus ovinak ad otthont. Manapság az intézmény nyolc épületébe 1250 diák jár.
Galéria
Azt követően a jelenlévők bejárták az iskola jó néhány helyiségét. Sokan bekukucskáltak a régi osztálytermükbe, amely „sokkal kisebb lett”. Az egyik matek terem – ahol ma 30 diák simán elfér – valaha négy tanár szobája volt. Akkoriban a gimnáziumban nyolc osztályában nyolc pedagógus tanított.
– Ez a kényelmes tér a gimnazista tanárok megbecsülését jelentette – fűzte hozzá Köveskúti Péter. – Majd amikor 16 órakor befejezték a tanítást, áttették a székhelyüket a Nádor Kávézóba.
Ambrus Zoltánt, a megyei könyvtár volt igazgatóját többek között arról faggattam, hogy milyen szép emléke van az iskoláról, azt felelte, „A négy év, és ott ismerkedtem meg a feleségemmel”. Hozzáfűzte, nagyon sok remek pedagógus tanította, noha az orosz tanár csak egy fél leckével volt előrébb, mint a diákok.
