Több szempontból is fontos és érdekes Perlrott Csaba Vilmos személye és művészete. Természetesen nem csak azért, mert a 20. század magyar festészetét megújító csabai alkotó szülőháza a Szabadság tér 20-22. szám alatt lévő épület, vagyis a Békéscsabai Médiacentrum főhadiszállásának helyén volt megtalálható.
Perlrott a magyar piktúra jelentős mestere volt, akit a magyar Vadak képviselőjeként a 20. századi honi festészet egyik megújítójának tekinthetünk. Alkotómunkája az erdélyi Nagybányához, a kor művészeti fővárosának számító Párizshoz, Kecskeméthez és Szentendréhez kötötte.
A ma már magyar aukciós sztárnak számító mester első jelentős kiállítását 1907-ben rendezték, melynek keretében hét festményét mutatták be Párizsban. Szerdán este pedig tovább folytatódott a Munkácsy blue chip névre keresztelt sorozat, melynek ezúttal Szarvas Péter polgármester és Basics Beatrix művészettörténész volt a vendége.
Azonban még mielőtt a városvezető jelenlétét alaposabban megokolnánk érdemes arra is kitérni, honnan eredeztethető a széria címe. Mint Bácsmegi Gábortól, a közgyűjtemény igazgató-helyettesétől, az est házigazdájától megtudtuk, a blue chip azt a zsetont jelöli, ami a legnagyobb értéket képviseli a kaszinóban.
Érdemes megjegyezni, hogy a legértékesebb zsetonból egy csinos halom talán, ha felér egyetlen Perlrott Csaba Vilmos kép értékéhez. Egyébiránt a városvezető részvétele alapvetően nem feltétlenül szorul alaposabb magyarázatra, mégis érdekes körülményként értékelhető tevékeny jelenléte. A Munkácsy Mihály Múzeumban tartott beszélgetés címe: „Perlrott Csaba Vilmosról szubjektíven / Perlrott Csaba Vilmosról objektíven” volt.
Mint Szarvas Péter kérdésünkre elmondta, már tinédzser korában kialakult benne az az érzés, hogy jó dolog művészettel foglalkozni. A középiskola utolsó évében és az egyetemi évek alatt is sokat járt múzeumba, ekkoriban kezdte igazán elmélyíteni művészeti ismereteit. A nagybányai művésztelep alkotóival, illetve az ő munkáikkal is ekkoriban kezdett megismerkedni, s ennek a körnek volt kiemelkedő alakja Perlrott.
Hozzátette, hogy a 70-es és 80-as években Perlrott Csaba Vilmos, mint polgári származású alkotó nem tartozott a támogatott alkotók közé, modernista művészetét nem emelték fel és tartották népszerűsítésre érdemesnek.
– Jelentősége nem kerülhető meg és büszkének kell lennünk arra, hogy nem csupán Munkácsy Mihály városa vagyunk, hanem az egyik legismertebb európai rangú, 20. századi művész is itt született – húzta alá.
Az is meghatározó momentum, hogy ezek az alkotások ma már rendkívül magas áron kelnek el az aukciókon, már ha egyáltalán árverésre, értékesítésre kerülnek.
– A Munkácsy blue chip sorozatot a múzeum két évvel ezelőtt indította el, azonban a pandémia, mint annyi esetben ezúttal is közbeszólt, egy kicsit lefékezte az egymást követő események megvalósításának tempóját – ezt már Gyarmati Gabriella, az est moderátora, a közgyűjtemény munkatársa mondta, ismertetve: ez a széria harmadik epizódja, s a beszélgetés mindkét résztvevője gyakorlatilag rajongónak tekinthető.
Az összművészeti jelleget tovább erősítette, hogy Peter Klatzow dél-afrikai zeneszerző Sense of Place című művét marimbán Szives Márton ütőhangszeres művész és Szomor István csellóművész adta elő.
Az estet Basics Beatrix Móra Ferenc-díjas művészettörténész gazdagon illusztrált előadása zárta. Mint ismertette, Perlrott művészete meghatározó és igazán sokszínűnek mondható.
– A 2015-ben, Szentendrén rendezett életmű-kiállításon közel 200 kép volt látható, nem csupán festmények, hanem grafikák és egyéb alkotások, s abból a válogatásból világosan kirajzolódott, hogy mennyiféle hatás érte. Nyitott volt és mintegy szivacs szívta magába a különféle impulzusokat, s ezek mind megjelentek a művészetében – tárta fel Basics Beatrix.
Kitért arra is, hogy nagyon sok helyen élt Európában, úgy is nevezte a két világháború közötti időszakot, hogy emigrációs peridós. Sokrétű, különleges világot teremtett és az is meghatározó momentumként említhető, hogy Henri Matisse-szal közösen hoztak létre festőiskolát Párizsban. Kalandos élete volt, s igazán különleges életművet hagyott maga mögött, amelynek egy jelentős részét ismerhette meg a rendezvény közönsége.
