Perlaki Attila 1965-ben született Gyulán. A békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában szolfézs-zeneelmélet szakon tanult. 1992-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatán szolfézs-zeneelmélet, karvezetés szakon. 1998-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Középiskolai Ének-tanárképző Kiegészítő Szakán középiskolai ének-zenetanár, karvezetés diplomát kapott. 2011-ben a Békéscsabai Erkel Sándor Kórusfesztiválon a zsűri karnagyi különdíjjal jutalmazta a munkáját. 2013-ban kiemelkedő, színvonalas szakmai munkájáért Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott.
Perlaki Attila 2006 -óta a csabai Bartók Béla Vegyeskar szakmai vezetője. A kórust még 1976 őszén alapította Rázga József, a zeneiskola akkori igazgatója énekelni tudó, a művészeti munkát szívvel-lélekkel vállaló amatőr tagokból. Vezetésével a vegyeskar itthon és külföldön is nevet szerzett, elismerésre méltó eredményeket ért el. 2003 és 2006 között beteg férjét Rázga Józsefné igyekezett pótolni, majd Perlaki Attila lett a karvezető.
A Bartók Béla Vegyeskar fejlődése Perlaki Attila eredményes munkájának köszönhetően ma is töretlen, fellépnek a városi nagyrendezvényeken, és nagy sikerű önálló koncerteket is adnak.
Perlaki Attila karnagyot 2013-ban Miniszteri Elismerő Oklevéllel jutalmazták, magas színvonalú karnagyi munkájáért 2017-ben Stark Emlékérem kitüntetésben részesült, most pedig neki ítélte oda a közgyűlés a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést.
Fekete Péter 1963-ban született Szombathelyen. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1981-ben, majd 1987-ben Münchenben kapott előadóművészi diplomát. Nevét a kilencvenes évek közepén ismerhette meg jobban a magyar felsőoktatás és az előadó-művészeti világ. Öt éven át, több mint húsz alkalommal hozott angol nyelvű színházi előadásokat Nagy-Britanniából Magyarországra. A hét évig tartó projekt több mint hatvan állomásán tízezer magyar diák kapott angol anyanyelven előadott színházi élményt.
2002-ben a Nemzeti Színház vezetése csábította haza az akkor Cardiffban főiskolai tanárként dolgozó rendezőt, és a külkapcsolatok vezetésével, valamint oktatási és igazgatási feladatokkal bízták meg.
Fekete Péter megszervezte a Megyejárás programot, ahol a vidéki előadó-művészet legkiválóbb képviselői méltó fellépési lehetőséget kaptak a Nemzeti Színházban. Két év szervezőmunka után visszahúzta szíve a színpadhoz, 2005-2006 között Szabadkán, a Szabadkai Népszínházban rendezett.
2007-ben hívták Békéscsabára, ahol előbb a színház mellett működő iskola, majd a színház igazgatását bízták rá. Irányítása alatt létrejött a Jókai színház mellett működő művészeti, oktatási és közművelődési központ, az Ibsen Ház, amely az ország egyik legmodernebb stúdiószínházi tere, s egyben a színházi háttérszakmák gyakorlati képzésének bázisa lett.
A Békéscsabán eltöltött nyolc igazgatói év alatt létrehozta és beindította a Szarvasi Vízi Színházat, megépítette a Jókai Porondszínházat, Közép-Európa kiemelkedő cirkusz-színházi mobil színterét, létrehozta a Magyar Teátrum Díjat, mellyel évente az előadó-művészeti háttérszakmák legkiválóbb képviselőit jutalmazzák. Ellátta a Vidéki Színházak Szövetségének elnöki tisztjét, felelős kiadója volt a Bárka irodalmi folyóiratnak, alapító főszerkesztője a Magyar Teátrum színházi havilapnak. Miniszteri megbízottként irányította a megyei színházak átadás–átvételi folyamatát, melynek során homogén helyzet alakult ki a vidéki színházak fenntartói körét illetően: valamennyi megyei színház zökkenőmentesen megyeszékhelyi fenntartásba került. Szakmai munkáját 2013-ban Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetéssel, 2014-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el.
A békéscsabai időszak alatt több mint húsz előadást, gálát, nagyrendezvényt rendezett, játékteret, látványt tervezett, tanított a Jókai színház mellett működő iskolában. Feldolgozta és televíziós programsorozattal bemutatta, népszerűsítette a színházi háttérszakmákat, kiemelve és megbecsülve azok legkiválóbb hazai képviselőit. Az irányítása alatt álló színház társulata számos nemzetközi és hazai fesztiválon szerepelt sikerrel, a meghívások és díjak mellett a békéscsabai közönség osztatlan és hangos megbecsülése minősíti munkáját.
2011 és 2018 között az EMMI Színházművészeti Bizottság, az Emberi Erőforrás Minisztere tanácsadó testületének tagja volt, majd 2015-től miniszteri biztosként készítette elő a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ építését, valamint vezeti a Fővárosi Nagycirkuszt és annak működtető intézményét, a MACIVA Nonprofit Kft-t.
2018. június 1-jétől 2022-ig az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkáraként tevékenykedett, majd 2022-től ismét ő vezeti a Fővárosi Nagycirkuszt és annak működtető intézményét, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft-t.
