Boda József magángyűjtő tulajdonában levő festményekből összeállított kiállítás érkezik a Kohán Képtárba. A szeptember 5-én nyíló tárlat Pentelei Molnár János munkásságát mutatja be. Halálának 100. évfordulója alkalmából, idén tavasszal Dunaújvárosban, majd Perkátán, ősszel pedig Gyulán látható a gyűjtemény. A művész 1924. november 10-én, ecsettel a kezében, a gyulai József nádor Tüdőszanatóriumban hunyt el.
A kórteremben is festett ugyanis, utolsó ismert műve a Gyulai őszi táj kukoricatörés után. Pentelei Molnár János pályája elején elsősorban az elesettekkel és szegényekkel, majd Bibliai kompozíciók alkotásaival foglalkozott. Rövid pályafutására portré, életkép, tájkép és csendélet festészete tette fel a koronát, s vált általa korában és napjainkban is népszerűvé.
A Protestáns Szemle című folyóirat egy évvel Pentelei Molnár halálát követően így írt a munkásságáról: "Főleg üvegeket, poharakat ábrázoló képei váltottak ki a régebbi kiállításokon nagy hatást, amelyeknek bravúros megfestésében, hol az üveg átlátszóságát, fénytöréseit, hol az üvegben lévő víz vagy paprika színváltozást okozó reflexeit nagy erővel, elsőrangú technikával vetette vászonra. Régi porcelánedények nemes fénye és rajzai, szent tárgyak művészi rendezetlenségben összerakott csoportjai, gyümölcsök, húsok és zöldségfélék gyakoribb tárgyai még csendéleteinek, melyek méltán tették a művész nevét ismertté és becsültté.”
A festőművész kedvelt, egyúttal azonban nem teljesen feltárt öröksége külföldön ezernél több, idehaza néhány száz alkotás formájában forog kézen, gazdagítja gyűjtők anyagát. Művei szerepelnek a Magyar Nemzeti Galériában, s megvásárolhatók aukciósházakban. A Kohán Képtárban megvalósuló kiállítás a Boda József magángyűjtő tulajdonában lévő kollekcióból több mint 40 festményt mutat be. A tárlat, amelynek kurátora Gyarmati Gabriella művészettörténész, szeptember 5-én nyílik és november 17-ig látható a Kohán Képtárban.
Pentelei Molnár János már életében elismert alkotó volt. Több ösztöndíjat nyert, az 1910-20-as évek elismert festőművésze. 1915-ben, Rippl-Rónai József elől megnyerve azt, Állami nagy aranyérmet kapott a Paprika csendélet című alkotásával. Az uralkodó, I. Ferenc József császár és király is kifejezetten kedvelte a munkáit, számtalan alkotását megvásárolta a Budai Királyi Palotába vagy bibliai témájú festményeit, oltárképeit adományozta egyházaknak. A Benczúr Gyula iskola növendéke, majd később a Benczúr Társaság elnöke, több képzőművészeti kiállítás kurátora volt. Gyulán bekövetkezett halálán túl életének voltak egyéb Békés megyei kötődései is.
Felesége, alsó- és felsőeőri Kunos Adalberta úrnő orosházi születésű volt. Az építő felső ipariskolát elvégezve pedig a mezőhegyesi kataszteri hivatalba került. Ekkor gondolt arra először, hogy művésszé legyen.
