A látványfőzés célja, hogy minőségi, magyar alapanyagokat felhasználva bemutassák a helyi kistermelőket, ezzel is segítve a vidék gazdaságát és a magyar családokat. A szervezők minden évben más gyümölcs párlatát adják hozzá az ételekhez, volt már barack-, szőlő-, szilva- és almapálinka is, idén a meggyre esett a választás.
– A meggy még közelebb áll a gasztronómiához. Nemcsak étkezés előtt vagy után fogyasztjuk a pálinkát, hanem ételbe is tesszük. A mai alkalommal szarvassal, pulykával, csirkével készítünk ételeket. A pálinka desszertnél is jó, jelen lehet, például meggylekvárban kikeverve egy kis meggy pálinkával, császármorzsával vagy tejes pitében – mondta kérdésünkre Prohászka Béla, Venesz-díjas mesterszakács.
A program hozzájárul ahhoz is, hogy a kiváló magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek értékesítése helyben történjen azáltal, hogy a látogatók megismerik az alapanyagok beszállítóit a rendezvényen.
– Nagyon fontos a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára az, hogy a magyar alapanyagokat, akár a zöldségeket, akár a húsokat, pálinkákat hirdesse és népszerűsítse. Most Békés vármegyei alapanyagokat, pulykahúst, zöldségeket és mályvádi sonkát használunk fel. Nagyon örülünk, hogy ezt majd mind megtudjuk kóstolni közösen – emelte ki Kozsuch Kornél, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Igazgatóságának elnöke, aki saját készítésű meggypálinkáját használta fel a főzésnél.
A látványfőzés 4 blokkból állt, mindegyikben két étel készült, amelyet a látogatók meg is kóstolhattak. A MAGOSZ elnöke elmondta: a pálinkafesztivál értékmegőrző és -teremtő program, amely a régi hagyományokat átmenti a 21. századba.
– A pálinkafőzés szabadsága megilleti az embereket és az emberi kreativitás az, amely a felszínre hozta a múltban még meglévő tudást. Ehhez a mostanit hozzáadva, csodálatos, magyar érett gyümölcsökből fantasztikus pálinkákat készítenek az emberek. Mindenki azt hitte, hogy ez nem sikerül majd, de tökéletesen sikerült és a fesztiválon olyan pálinkákat lehetett kóstolni, amelyek a világon mindenhol vezető italok lennének – hangsúlyozta Jakab István.
Gyula a pálinka fővárosa, hiszen ebben az évben immár a 23. fesztiválnak adott otthont. A több mint két évtizede életre hívott fesztivál volt az első, amely felvállalta a magyar pálinka népszerűsítését.
– Azt gondolom a magyar pálinka csodálatos. Természetesen nem csak pálinkáról szól a három nap, hanem a gasztronómiáról, a családi napról, a főzésről és azokról a kézműves kiállításokról, amelyek elengedhetetlen hozzátartozói minden egyes fesztiválnak – fogalmazott Bora Imre fesztiváligazgató.
A pálinka 2013-ban az első között került be a hungarikumok közé, amelyre a fesztivál szervezői méltán büszkék. A magyar gasztronómia ma már nem képzelhető el a gyümölcspárlat nélkül.
Galéria
