A fórumot a Végeken Egészséglélektani Alapítvány és a Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány szervezte annak érdekében, hogy nagyobb összefogásra ösztönözze azokat a professzionális és civil szervezeteket, amelyek a depresszióban szenvedőket észreveszik, és nekik valamilyen formában segítséget nyújtanak. Mindezt az EAAD közösségi alapú, többszintű, nemzetközi intervenciós program égisze alatt, amelynek célja a depresszióban szenvedő betegek ellátásának javítása, és az öngyilkosságok megelőzése.
Nincs egészség mentális egészség nélkül
A kormányhivatal épületében – dr. Takács Árpád kormánymegbízott, a Békés megyei EAAD program fővédnöke távollétében – dr. Krizsán Anett igazgató köszöntötte a megjelenteket: az alap- és a szakellátás képviselőit, a pedagógusokat, a civil segítőszervezetek, a rendőrség, a katasztrófavédelem, az OMSZ, a KEF és az EFI képviselőit.
Ezt követően dr. Vincze Gábor, megyei pszichiáter szakfőorvos, a GFE ESZT dékánja tartott előadást a depresszióról. Beszélt arról, hogy a depresszió a kedélybetegségek egyik formája, amelynek kísérőjelensége lehet az örömre való képesség hiánya, az állandó szomorúság, az érdeklődés csökkenése, a fásultság, a reményvesztettség érzése. Jellemző a hangulati és érzelmi élet zavara, a gondolkodás lassulása és az aktivitás csökkenése is.
Hozzátette, hogy a rossz hangulat, a szomorúság az egészséges ember pszichéjének is természetes velejárója, azonban ha ez szokatlanul sokáig tart és már érintett mindennapi működésének a rovására megy, akkor depresszióról lehet szó.
Mint mondta: nincs egészség mentális egészség nélkül. A háziorvosoknál különböző testi tünetekkel jelentkezők több mint felénél a mentális állapotot illetően is lenne teendő.
„Ahol több az érzés, ott több a szenvedés!”
Dr. Vincze Gábor Leonardo da Vincit idézve kiemelte: „Ahol több az érzés, ott több a szenvedés!” Megjegyezte, hogy a nők esetében „több az érzés”, érzékenyebben reagálnak a történésekre, életeseményekre, így a depresszió tekintetében ők veszélyeztetettebbek, mint a férfiak. És bár a tünetek árulkodóak lehetnek, mégis gyakran hosszú időbe telik, mire segítséget kap a depresszióban szenvedő ember. Ha valaki lehangolt, sokszor azt tanácsolják neki, hogy utazzon el, menjen nyaralni, holott ha depresszióról van szó, az idegen környezet nem jó, viszont a biztonságos családi háttér segíthet.
Dr. Vincze Gábor hangsúlyozta, fontos, hogy a depresszióval küzdő ember és családja mielőbb megfelelő segítséget kapjon.
Stigmatizálás – sokan azért nem kérnek segítséget, mert nem akarnak gyengének tűnni
Székely András, a Végeken Egészséglélektani Alapítvány elnöke ismertette, hogy éves szinten hazánkban mintegy 700 ezren szembesülhetnek a depresszióval valamilyen formában. A múlt évi adatok szerint a férfiak 6,67, a nők 7,03 százaléka szenvedett emiatt. Az utóbbi években ez az arány némileg csökkent, de még így is magas, ráadásul a fiatalok között (ebben az esetben 29 éves korig) egyre nő ez az arány. Ennek ellenére kevesen vesznek igénybe pszichológiai tanácsadást, szakmai segítséget.
– 2011-ben készült egy felmérés arról, hogy mit gondolnak hazánkban az emberek a depressziósokról. Az adatok alapján a megkérdezettek nagyobbik fele gyengének gondolja azt, aki depresszióval küzd. A fiataloknál szerencsére már csökken ez a fajta stigmatizálás. Sokan azért nem mennek szakemberhez, mert egyszerűen nem akarnak gyengének tűnni. Ilyenkor aztán jöhetnek a szomatikus panaszok, amelyekkel már mernek orvoshoz fordulni – fogalmazott Székely András.
Európai szintű jó gyakorlat Békés megyében is
Székely András elmondta, hogy az Európai Szövetség a Depresszió Ellen egy olyan nemzetközi nonprofit szervezet, amelynek célja a depressziós betegek ellátásának, kezelésének a javítása, az öngyilkossági magatartás megelőzése, mégpedig a helyi szervezetek, civilek, szakemberek összefogásával.
Beszélt arról, hogy vannak nemzeti prevenciós programok, amelyek segítenek, ugyanakkor nagyon sokat tehetnek a betegszervezetek, valamint a civilek is, akik közvetlenebb kapcsolatban vannak az emberekkel, látják például a hangulati ingadozásaikat is.
Az európai szintű jó gyakorlatból kiindulva olyan programokat szeretnének szervezni a helyi civil és professzionális segítők együttműködésével, amelyek minél több segítségre szoruló embert érnek el. A mostani összejövetel a „nulladik típusú találkozás” volt, azaz egyfajta ismerkedés, a lehetőségek felmérése.
Az EAAD négyszintű koncepciója
A depresszió elleni szövetség négyszintű koncepciójának célja a depressziós betegek hatékony felismerése és kezelése – vagyis hogy a segítők és segítségre szorulók helyi szinten mielőbb egymásra találjanak.
Az első szint az alapellátásban dolgozó szakemberek, háziorvosok képzése, ugyanis nekik kulcsszerepük van a depresszió tüneteinek felismerésében. A második szint a közösségi kampány, amelynek célja, hogy az emberek minél több információt megtudjanak különböző forrásokból a depresszióról, és ennek ismeretében ne stigmatizálják az érintetteket. A harmadik szint a közösségi segítség: bárki, aki észreveszi, hogy valakivel probléma van (pedagógus, szociális munkás, civil szervezet tagja, rendőr, lelkész, fodrász stb.), tudjon jelezni valakinek erről. A negyedik szint a magas kockázati csoportokat foglalja magában, akiknek mielőbb segítséget kell kapniuk – mint például az öngyilkosságot elkövetettek hozzátartozói.
Majzik Balázs, az NNK osztályvezetője hozzátette, az együttműködés lehetséges felületei a közösségi oldalak, a saját web-oldal. Kiemelte: nagyon fontos, hogy az együttműködésbe minden résztvevő beletegye a saját értékeit, mindenki végezze továbbra is a saját munkáját, csak jobban összefogva, hogy minél több embernek tudjanak segíteni.
