A várakozások optimisták voltak 2020 elején, hiszen a gazdaság dinamikusan növekedett – közel öt százalékkal az azt megelőző évhez képest – kezdte Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint mondta, 3,4 százalékos munkanélküliséggel, valamint több mint 4,5 millió foglalkoztatott dolgozott az országban egy éve; magas volt a beruházási ráta, jók voltak a pénzügyi mutatók, a költségvetési egyensúly, az államadósság mértéke, vagyis úgy tűnt, hogy ez a tendencia egész évben folytatódik – ezen fordított a pandémia.
A koronavírus-járvány komoly visszaesést hozott minden téren
– Előre láttuk, hogy az ország más részeihez hasonlóan, Békés megyében a gazdaság veszteségeket szenved majd több vonatkozásban is. A visszaesés mintegy 6,5 százalékos volt, az államháztartási hiányban akár 9 százalék mínusz is lehet – magyarázta az elnök, ugyanakkor pozitívumként emelte ki, hogy a foglalkoztatásban alacsonyabb a visszaesés, köszönhetően a kormányzati támogatásoknak.
– Ugyan kevesebb a foglalkoztatott, mint korábban, de tavaly év végére ismét a 4,5 milliót közelítette a dolgozók száma. Békés megyében egy éve 11 ezer álláskereső volt, most 14 ezren keresnek állást, de év közben magasabb is volt ez a szám. Itt is jellemző, hogy a válságágazatokból bocsájtottak el munkaerőt, de sok vállalkozás élt a kormányzati támogatásokkal is – sorolta.
Orosz Tivadar arra is kitért, hogy sikerült az intézkedésekkel megfékezni a gazdaság teljes leállását. Úgy véli, hogy a 2021-es költségvetés készítésekor a kilátások viszonylag kedvezőek, hiszen igyekeznek visszatérni a korábbi fejlődési ütemhez, megcélozták az államháztartás hiányának leszorítását 3 százalék alá, az infláció kordában tartását, ugyanakkor jelentős forrásokat mozgósítanak 2020-hoz hasonlóan ebben az évben is.
Az elnök megjegyezte, hogy Békés megyében a bértámogatási lehetőségekkel szerényebben éltek a vállalkozók, arányaiban ez az országoshoz képest 3 százalék volt és mintegy 6 ezer ember munkáját sikerült megtartani; a kutatás-fejlesztés terén 100 munkahelyet őriztek meg. Mint mondta, a komplex intézkedések jól szolgálták a vállalkozások megmaradását, emiatt tömeges cégmegszűnések sem voltak – bár megjegyezte, erre a jelenségre hosszabb távon, 2022-ben és 2023-ban számítanak inkább. Fontosnak nevezte a beruházási kedv fenntartását és megfogalmazása szerint nem szabad engedni, hogy a gazdaság jelentősen visszaessen.
Sorra írnak tiltakozó leveleket az önkormányzatok az iparűzési adó miatt
Az iparűzési adó felére csökkentésével kapcsolatban Orosz Tivadar arról beszélt, hogy ő maga is több önkormányzattól kapott tiltakozó levelet az utóbbi időszakban. Emlékeztetett, hogy az iparkamara javasolta ennek az adónak a megfelezését, ugyanakkor ennél voltak szigorúbb javaslatok is. Becslések szerint 3-4 milliárd forint esik ki a Békés megyei önkormányzatoktól ennek az adónemnek a felére csökkentése miatt, ám ennek nagy részét kompenzálja a kormány – a 25 ezer fő alatti települések esetén automatikusan, míg az a fölöttieknél egyedi megállapodások alapján.
Mint mondta, igény merült fel arra, hogy az egyenlő teherviselés jegyében az önkormányzatok esetében is legyenek megszorítások. Az iparűzési adó volumene országosan mintegy 800 milliárd, ebből 150 milliárd esne ki az intézkedéssel. Egyes vélekedések szerint ez arányaiban nem komoly tétel, de települési szinten okozhat gondokat, hiszen tervezési időszakban érte az önkormányzatokat a módosítás. Arra is kitért, hogy az adónem nagy részét nem fejlesztésre, hanem működésre fordítják a települések, ezért annak kiesése érzékenyen érinti őket, ám vannak más források ennek pótlására.
Az elnök hozzátette: érdekes a vállalkozók reakciója, hiszen vannak, akik elismerően nyilatkoztak az intézkedésről, mások számára – például a válságágazatokban – nem bír komoly jelentőséggel, hiszen a bevételcsökkenés miatt egyébként is kevesebb adót fizetnek. A vállalkozók harmadik típusa ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, hiszen az önkormányzatok az utóbbi időszakban sok megrendelést biztosítottak a vállalkozásoknak, és komoly gazdaságfejlesztési tevékenységbe kezdtek. Az iparkamara ezt örömmel nyugtázta, ahogy azt is, hogy a vállalkozók egyre több helyi adót fizetnek a településeknek. Reméli, hogy ez a fajta szellem a továbbiakban is megmarad és átvészelve ezt az időszakot a vállalkozók továbbra is hozzájárulnak majd a települések gazdasági fejlesztéseihez.
Békés megye élen jár a mesterképzések terén
Orosz Tivadar beszélt a szakképzési rendszer átalakulásáról, valamint a kamarák által szervezett mesterképzések szervezéséről is. Arra emlékeztetett, hogy vannak olyan szakmák, amelyek esetén a szakma önmagában nem gyakorolható, csak mesterlevél meglétével; ezen felül pedig egyes ágazatokban csak azok a vállalkozók foglalkoztathatnak és köthetnek munkaszerződést tanulókkal, akik megszerezték az oklevelet. Mint mondta, Békés megye ez élen jár ebből a szempontból, a pandémia idején is töretlenül szervezték ezeket a képzéseket több mint 10 szakmában. Évente átlagosan 100-an szerzik meg az oklevelet.
A kamara mindent megtesz annak érdekében, hogy a szakképzési rendszer változása sikeres legyen. Probléma, hogy nem több a tanuló, hiába választanak többen szakmát, vagyis még több tanulóra, majd szakemberre lenne szükség. Békés megye ebből a szempontból nem áll jól, a népesség folyamatosan csökken évi 3-4000 fővel, ez a folyamat nem fordult meg, sőt, romlott is a járvány miatt, de ez országos probléma. Hogy minél több gyerek legyen, az családpolitikai kérdés, erre irányuló törekvések pedig vannak.
A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével folytatott teljes beszélgetést megtekinthetik január 22-én, péntek este 19:20-tól a 7.Tv Aktuális című műsorában.
