– Mit tartalmaz ez a turisztikai stratégia?
– Muszáj egy picit messzebbről indulnunk, hogy lássuk, milyen döntéssorozat eredményeként fogadta el a kormány összességében a nyolc aktív turisztikai térség vonatkozásában elkészült dokumentumot. Kiemelném, hogy korábban elfogadott a kormány egy olyan stratégiát, amely keretet szabott, irányokat mutatott ennek a gondolkodásnak. Fontos azt az összefüggést vizsgálnunk, hogy a hazai belföldi turizmuson belül ott van a welness turizmus, a fürdő turizmus, ott van a városlátogatásokat elősegítő turizmus. Az aktív turizmusnak az lenne a szerepe, hogy a többi turisztikai ágazat mellett elősegítse, hogy az adott térségekben többfajta szolgáltatást tudjunk kínálni. Elősegítse azt, hogy a vendégéjszakák számai növekedjenek, és hogy a turizmusból származó bevételek magasabb összeget tudjanak kitenni. Nyilván elősegíti azt is az aktív turisztikai vonulat, hogy Magyarország lakossága egészségesebben éljen, hiszen akik sporttal, túrázással töltik a szabadidejüket, azok tesznek az egészségükért. Az elmúlt években elindult a munka, ebben komoly szerepet játszott egyrészt a Révész Máriusz államtitkár által vezetett Aktív Magyarország államtitkárság és ennek az operatív szervezete, az aktív turisztikai fejlesztési központ, amely gazdája és koordinátora volt mindennek a stratégia alkotómunkának a kormányzat szintjén.
– Békés vármegyében, Békéscsaba környékén, kik vettek részt ebben a munkában? Mely települések, szervezetek fogtak össze annak érdekében, hogy ez a stratégia létrejöjjön?
– Fontos hangsúlyoznunk, hogy nem vármegyei kitekintésű a dokumentum, hanem a Körösök Völgyére tekint, mint célterületre. Ha a területi megközelítést vizsgáljuk, akkor azt lehet mondani, hogy az egyik végpontként lehet Gyula és Békéscsaba, majd elindulhatunk Békés, Szarvas, Békésszentandrás, Szentes, Csongrád irányába. A másik végpont valahol a Körös toroknál található, a másik belépési pontként talán megjelölhetjük Csongrádot, Szentest. Összesen 35 település közigazgatási területét foglalja magában, amire vonatkozóan célokat fogalmaz meg ez a stratégia. S hogy milyen szervezet volt a stratégia létrejöttének a koordinátora? Ebben a feladatban a legfontosabb koordináló szereplő a Körösök Völgye Natúrpark Egyestület volt, amely kezdettől fogva intenzív együttműködésben segítette az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központtal a munkát. Természetesen nagyon sok szereplővel folytattak egyeztetéseket, számos konzultáció zajlott a dokumentum elkészítése során, amelynek eredményeként végül megszülethetett ez a dokumentum, amely a fejlesztési irányokat, a fő fejlesztési célokat, az akcióterületeket, a forrásszükségleteket sorolja fel.
– Melyek a fejlesztési célok, és Békéscsaba környékén mit vonható be az aktív turizmusba?
– Az aktív turisztikai fejlesztési törekvések több területre terjednek ki, itt beszélnünk kell vízi, kerékpáros, gyalogos vagy erdei turizmusról, a lovas turizmusról. Több szakterület van tehát, és nagyon fontos, hogy mindegyik vonatkozásában képesek legyünk megfelelő válaszokat, megfelelő irányokat megfogalmazni. Fontos továbbá, hogy az egyes aktív turisztikai szakágak között megfelelő harmóniát, megfelelő egyensúlyt tudjunk teremteni. Ha ezt a 35 települést vizsgáljuk, meg kell nézni, hogy ezen belül hol, mik lesznek a prioritások, mely település, mely kisebb térség vonatkozásában mik a legfontosabbak. Például látjuk Békéscsaba nem a Körösök, hanem az Élővíz-csatorna okán tartozik az akcióterületek közé. Az elmúlt években Békéscsabán a kerékpáros turizmus lett első számú területünk, ahol a leginkább várható, hogy eredményeket mutathatunk fel, hiszen már most vannak eredményeink. Békés, Köröstarcsa vagy Gyomaendrőd esetében más a helyzet, ott a vízi turizmusnak sokkal jelentősebb szerepe van. Meg kell vizsgálnunk, hogy melyek az adott település helyi eredményei, tapasztalatai és specifikumai, annak ismeretében tudjuk a fejlesztési célokat megfogalmazni.
– Hogyan képzeljük el a megfogalmazott célok átültetését a gyakorlatba?
– Ez egy olyan stratégiai dokumentum, ami tíz éves időszakra vonatkozóan fogalmaz meg fejlesztési célokat, fejlesztési irányokat. Fontos, hogy milyen forrásból tudjuk majd ezeket a célokat megvalósítani. Júliusban fogadta el a kormányzat ezeket a dokumentumokat, emellett megjelent a kormányhatározat, amely konkrét forrásokat rendelt mellé. Arról született rendelkezés, hogy a következő tízéves időszakban a stratégiában megfogalmazott fejlesztési célok nevesített projektek megvalósítása Európai Uniós és hazai források bevonásával lesz lehetséges. A folyamatban lévő uniós támogatási ciklus tekintetében egy 65 milliárd forintos nagyságrendű forrásról jelentek meg nyilatkozatok Magyarország egészét illetően az aktív turisztikai fejlesztések megvalósítására. Békés vármegyében mintegy 3,2 milliárd forintos nagyságrendű forrás felhasználására formálódik a projektjavaslat.
– Mit jelenthetnek az ilyen turisztikai fejlesztések Békéscsabának és a térségnek?
– Zajlik a projektfejlesztési folyamat. Békéscsaba közigazgatási területén elsőlegesen az Élővíz-csatornán és annak közvetlen környezetében valósulnának meg fejlesztések a következő időszakban. Ennek részeként gondolhatunk arra, hogy több helyszínen kenus és kajakos vízi turisztikai programok megvalósítását segítő létesítmények fejlesztése történik meg. A Békés úti zsilip környezetében már korábban is készült egy ilyen átszállási, kiszállási pont, amely eléggé leromlott állapotban van – ennek az újjáépítése fog megtörténni. Ahogyan jövünk a belváros irányába tovább, a következő pontunk a Széchenyi liget, amelynél a tervek szerint egy csónakház épül majd. Ez lehetőséget teremt arra, hogy lehessen kajakot, kenut kölcsönözni, és azzal bejárni a helyet. A ligetben kerékpártároló és kerékpáros pihenőpont is lesz majd. A következő átszállási pont az Ilosvai utca környezetében, a zsilip környezetében lesz, egy másik pedig a Veszely Csárda környezetében. A csárdában egyébként most is lehet kajakot, kenut kölcsönözni, ennek a lehetőségét szeretnénk tovább bővíteni. A ligeti játszótér környezetében egyébként lesz egy E-bike-ok töltésére szolgáló bringapont valamint, a Wenckheim turista- és kerékpárút is jobban ki lesz táblázva. A projekt részeként egy nagyon erőteljes kommunikációs és marketingtevékenység is valósul, amely reményeink szerint azt eredményezi, hogy a Körösök Völgye aktívturisztikai kínálata többek számára legyen ismert.
– Aki jobban meg szeretne ismerkedni ezzel a programmal, vagy részt venne egy együttgondolkodásban, kivel veheti fel a kapcsolatot?
– Nagyon fontos, hogy a jövőben vagy a következő időszakban a lehető legintenzívebb közös gondolkodás valósuljon meg a szereplők között, hiszen csak akkor tud eredményre vezetni a munkánk, ha minél több szereplő bevonásával tudunk ezen dolgozni. Ezek a dokumentumok elérhetőek egyrészt az aktív Magyarország felületein, az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központnak felületein, de a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület felületein, de a saját Facebook oldalamon is igyekeztem beszámolni erről. Ajánlom is az együttműködés lehetősségét mindazok számára, akikkel esetleg még nincs élő és intenzív együttműködésünk. Minél több szereplőt, minél több szolgáltatót szeretnénk bevonni ebbe annak érdekében, hogy tudjunk szolgáltatást fejleszteni, szolgáltatást bővíteni, amellett hogy Békéscsaba önkormányzata is komoly forrásokat tervez többek között például kerékpárút-fejlesztésekre is bevonni a következő időszakban.
