– Miért gondolta úgy, hogy szükség lenne egy ilyen helyi szabályozásra?
– A fás szárú növényzet által borított terület nagysága és minősége Békéscsabán is az élhetőség egyik legfontosabb fokmérője. Manapság nem kell bizonygatni a klímaváltozás tényét, és azt sem, hogy a hőmérséklet emelkedése és a hősziget-hatás a városokban jóval fokozottabb mértékű, mint azokon kívül. Nálunk még az átlagnál is rosszabb a helyzet, mert a város határain kívül található fás szárú vegetáció mennyisége és aránya az országos átlag alatt van, továbbá szántóföldi művelésű mezőgazdasági területek vannak túlnyomó többségben a város körül. A kedvezőtlen hatások felerősödésének megakadályozását biztosíthatja a közösségi területeinken, a külterületi dűlőutak mentén található fa, cserje, és az azokkal kapcsolatos zöldfelületek fokozott védelme, és ennek helyi rendeletben való szabályozása.
– Milyen célok vezérelték a rendelet megalkotását?
– A rendelet általános célja, hogy a következő generációk élhető környezetben élhessenek. Ehhez a törvényi alap már rendelkezésre áll, azonban a környezetvédelmi célokat a helyi viszonyokhoz jobban alkalmazkodó helyi önkormányzati rendelet könnyebben megvalósíthatóvá teheti. Fontos továbbá az is, hogy a jövőbeli fejlesztések, hosszú távú stratégiák tervezése során ez kiválóan alkalmazható. A rendelet közvetlen célja pedig az, hogy a Békéscsaba közigazgatási területén lévő jelenlegi zöldterületek és zöldfelületek, valamint a jövőben kialakítandó növényzet rongálását, pusztítását, értékük csökkentését elkerülhetővé tegye, a meglévő fás szárú növények védelmét biztosítsa, kivágásuk és pótlásuk követelményeit szabályozza, a megszűnő zöldfelület, illetve növényállomány pótlásáról rendelkezzen, valamint a biológiai aktivitásérték szinten tartását, illetve növelését elősegítse.
– Milyen út vezetett a kezdeményezéstől a rendelet elfogadásáig?
– Az önkormányzat környezetvédelmi ügyekért felelős tanácsnokaként múlt év szeptemberében kezdeményeztem a rendelet megalkotását. Ezt követően, decemberben a közgyűlés megtárgyalta a rendelettervezet elkészítésének alapjául szolgáló szakmai javaslatokat, amelyeket a hatályos, rendkívül komplex jogszabályi környezetre is kitérve, egy munkacsoport véleményezett. A munkacsoport a város vezetőiből, több önkormányzati képviselőből és a polgármesteri hivatal munkatársaiból állt. A szakmai javaslatok alapján elkészült rendelettervezet, a lakossági véleményezés, valamint a környezetvédelmi igazgatási szerv és a Békés Megyei Önkormányzat jogszabály által előírt véleményének kikérése után állt össze.
– November 1-jén lép majd hatályba az új rendelet. Milyen fontos elemeket emelne ki ebből?
– Úgy gondolom, hogy egy előretekintő, tematikus, ebben a tárgykörben meghatározó rendelkezéseket egybefogó rendelet született, amellyel a város fontos ügyben, mindenki számára áttekinthető és jól értelmezhető helyi jogszabályt alkotott. A rendelet a fakivágások utáni pótlás, a fenntartási kötelezettség, a kompenzáció, a közművek érintettsége és az építési tevékenység, a beruházások és a termésgyűjtés témakörét öleli fel. Tartalmazza például azt, hogy a fás szárú növényzet kivágása a szeptember 1-je és február 28-a közötti időszakban történhet. Ettől az időszaktól eltérően fás szárú növény kivágása csak közösségi érdeket szolgáló állami, önkormányzati vagy magáncélú beruházás kivitelezésével kapcsolatban végezhető. Szó van benne arról is, hogy amennyiben a költési időszakban (március 1-je és augusztus 31-e között) a kivágásra engedélyezett fás szárú növény lombkoronájában fészkelés jelei tapasztalhatóak, abban az esetben a fakivágást a fiókák kirepüléséig el kell halasztani. Kitér továbbá arra, hogy az önkormányzati beruházások esetében elő kell írni vállalkozói kötelezettségként a beruházás során kivágásra kerülő, fás szárú növények megfelelő pótlását, és a beruházási munkálatokkal érintett fás szárú növények vonatkozásában legalább három év teljes körű jótállást azzal, hogy amennyiben a jótállás keretében a vállalkozó esetlegesen pótlásra lesz köteles, a jótállási idő az érintett növények esetében újra kezdődik. Bízom benne, hogy a rendelet társadalmi hatása pozitív lesz, tekintettel arra, hogy a helyi szabályozás megalkotásával a fás szárú növények védelme az eddiginél nagyobb hangsúlyt kap városunk területén.
