A húsvét a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe.
A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életbe. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak. A tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt.
- Keresztény családban nőttem fel. Nálunk fontos üzenete van a húsvétnak. Jézus Krisztus feltámadását és győzelmét ünnepeljük ilyenkor. Valójában az ünnep segít megtelni reménnyel, úgymond nemcsak a természetben, hanem a lelkünkben is beköszönt a tavasz - fogalmazott Kovács Karola békéscsabai lakos.
- Nem vagyok vallásos, de jelentős ünnepnek tartom a húsvétot. Egy tavaszváró esemény, amelyben táplálhatjuk a hagyományainkat, mint például a tojásfestés és a locsolkodás. Mi is teszünk ki otthon barkát, amire saját készítésű tojásokat aggatunk - mondta el T. Nagy János, aki szintén a megyeszékhelyen él.
- A húsvét az egyik legnagyobb ünnep számomra. Tudom, hogy mire emlékezünk ezen az ünnepen, és hálás vagyok Krisztusnak ezért a tettéért - nyilatkozott Tóth Dia gyulai lakos a behir.hu-nak.
- Alapvetően nincs bajom ezzel az ünneppel. Sőt, kifejezetten szeretek sütögetni a konyhában ilyenkor. A locsolást viszont nem annyira kedvelem. A családom férfi tagjai oké, hogy meglocsolnak, mert ez a szokás. De azt, amikor szódával, vízzel valaki el akart áztatni, azt nem annyira szeretem- fogalmazott Hajdú Leila battonyai lakos.
- Tudom, hogy a kereszténység főünnepe a húsvét. Ezen felül szeretem az ekkor megjelenő szimbólumokat, mint például a nyúl, a kis csibe és a díszes hímes tojások. Szeretek otthon díszítgetni - mesélte el Szántai Lilla, aki Eleken lakik.
- Szeretem ezt az ünnepet, mert a család és a rokonság is összegyűlik. Bár idén erre most másképpen van lehetőség - fogalmazott Sztranyánszki Béla dombiratosi lakos.
- Mint minden ünnephez, így a húsvéthoz is illatokat kötök. Ehhez az ünnephez a fű, a tojás, a sonka és a friss, fonott kalács illatát kapcsolom. Ha ezeket megérzem, rögtön elfog az a gyerekkori hangulat. Nincsenek emlékeim az ilyen tipikus falusi húsvétokról, mert világ életemben városi voltam, így nekem az a húsvéti hangulat a mérvadó, ami gyerekkoromban otthon megvolt és ezt nagyon szeretem - mesélte el Dobozi Piroska, aki Békéscsabán él.
