– A téli időszakban állandó téma, hogy megnövekszik a telefonos lelki elsősegély szolgálatok forgalma. Mely témák kerülnek ilyenkor előtérbe?
– Az összes lelki problémával, megoldatlan helyzettel megkeresnek minket. Ilyenkor azonban nehezednek a hívások. Hideg van, bezárkóznak az emberek, hosszabbak az éjszakák, nehezebben mozdulunk ki, nehezebben teremtünk kapcsolatokat, így a problémák közös megoldása, megbeszélése is akadályokba ütközik. Van például a depressziónak is egy szezonális jellege, télen ugyanis gyakran súlyosabb. Szerintem mindannyian tapasztaljuk magunkon, hogy kicsit nehezebbek a téli hónapok. Ilyenkor már várjuk a tavaszt, az indulást, de tudjuk, hogy ez még messzebb van.
– Aki telefont ragad, és felhívja a lelki elsősegély szolgálatot, kezdeményezi a holtpontról való kimozdulást. Bár tudjuk, hogy embere és helyzete válogatja, de hogyan tud segíteni az, aki a telefon másik végén igyekszik a szó szoros értelmében lelki elsősegélyt nyújtani? Milyen módszerekkel tudja kibillenteni az illetőt?
– Az egyik eset, amikor tényleg akut, sürgős állapotról van szó, tehát az illető mondjuk kikészítette a gyógyszert, vagy épp írja a búcsúlevelet és konkrétan szuicid veszélyeztetettség van, akkor egy úgynevezett kríziskommunikáció zajlik. Aki beszűkült krízisállapotba van, az általában végre is hajtja ezeket az utasításokat. Ilyenkor ki tudjuk billenteni egy telefonhívás alatt ebből a sürgősségi állapotból, de van, hogy affelé irányítjuk hívjon ő mentőt. Ha erre már nem képes, akkor pedig mi hívunk mentőt.
A másik, amikor bőven van probléma, de ilyen akut vészhelyzet nincs, akkor leginkább azzal segítünk, hogy meghallgatjuk, odafigyelünk, empatikusan próbálunk hozzájuk állni és maga a hívó fejti ki a problémáját, kis túlzással önmagával beszéli meg a gondját. Ötletet, tanácsot nem szoktunk adni, az hibának számít. Mindig úgy gondolkodunk, hogy ha van egy probléma, mi erre tudjuk is a megoldást, de az mindig a mi megoldásunk, rólunk szól, de a másiknál vagy működik, vagy nem. Jellemzően ezt vissza is szokták utasítani a hívók. Inkább az a célravezető, hogy együtt keresünk egy megoldást, valamilyen kivezető utat. Így azt érezheti a hívó, hogy nincs egyedül, vagy azt, hogy valakivel meg tudja beszélni a problémáját.
– Munkatársakat keres a békéscsabai szakszolgálat, amely része a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének, amelynek Ön az egyik alelnöke. Január vége helyett február 15-ig lehet jelentkezni az soskepzes.bcs@gmail.com email címen. Kiknek a jelentkezését várják, és milyen módon?
– Huszonöt és hatvan év közötti érettségizetteket várunk, akik valamilyen módon éreznek késztetést rá, hogy segítsenek a bajbajutott embertársainkon. Ezen kívül nincs egyéb meghatározott kritérium. Nagyon jó dolog, hogy ha valaki önkéntes munkára adja a fejét, ez már önmagában egy pozitívum. Az ügyelőink a személyiségükkel dolgoznak. Sok a szakismeret, amit a képzés során is bemutatunk, begyakoroltatunk, de a személyiség az, ami működni fog. Van egy interjú is, amelyen szűrjük a jelentkezőket. Van olyan, aki nem alkalmas, mert túlsegítő típus vagy túlságosan érzékeny. Nekünk azért az is a feladatunk, hogy ne üljön olyan segítő a telefon mögött, aki nagyon magára veszi a dolgot, megviseli és aztán ő betegszik bele – kis túlzással – a hívásokba. A képzésünk ingyenes, nagyjából 120 órás, ebben van 60 óra önismeret, 60 óra szakismeret és gyakorlat, amelyen azt tapasztalhatják meg, hogyan is néz ki egy segítő beszélgetés.
Az ügyelőket többféle motiváció hozza a szolgálathoz: egyrészt a segíteni vágyás, másrészt itt egy páratlan önismeretet is el lehet sajátítani. Leginkább ez tartja az ügyelőket a szolgálatban és az, hogy varázslatos a csapatunk. A város elitjével dolgozunk, mert az a segítségnyújtásnak egy nagyon magas szintje, amikor olyannak segítünk, akit nem is látunk. Ez egy nehéz, megterhelő munka, de nagyon sokat is ad.
– Amennyivel "könnyebb" segítséget kérni valakitől, aki nem lát engem, annyival nehezebb segíteni annak, akit én "csak" hallani tudok.
– Így van. Amikor valakivel találkozom, azonnal meglátom, hogy néz ki, milyen a ruházata, milyen a mozgása. Ez a telefonban nem látszik, és itt meg kell tanulni, hogy jóval többet kell kérdezni, mint a hétköznapi esetekben.
– Egy 120 órás képzésről van szó, ez milyen intervallumot fed le?
– Ez egy egyéves képzés. Hétköznaponként munkaidő után van a képzés, egyszer-egyszer egy szombati napon is, amikor egy hosszabb blokk kerül megvitatásra. Lezajlik a képzés, majd van egy vizsga, ezt további fokozatok is követik.
– Mikor kerülhet a jelentkező aktívan egy szakszolgálathoz munkatársként?
– Az első a sikeres vizsga, majd egy hospitálási folyamat következik, amikor egy régebb óta ott dolgozó, tapasztalt ügyelő mellett, megfigyelőként működik az illető, ez is lehet egy több hónapos időszak. Ez után kerülnek élesben a telefon mögé.
– Mekkora csapattal dolgozik a békéscsabai szakszolgálat?
– Van valamennyi fluktuáció, de nagyjából 30 fővel működünk. Az országban különböző méretű szolgálatok vannak. Minimum elvárás, hogy mindegyik hetente legalább 48 órán keresztül benne legyen a rendszerben. A mi stábunk a hét minden napján 24 órás szolgálatot tart és rajtunk kívül még négy városban van non-stop szolgálat. Ahol kevesebb üzemidőben vannak, ott értelemszerűen kisebb a stáb létszáma is.
– Az érettségit említette alapkövetelményként. Biztos volt tapasztalatuk olyanokkal a szakszolgálathoz jelentkezőknél, akik már szereztek valamilyen képesítést, akár pasztorálpszichológia, vagy lelki gondozó, pszichológia, pszichiátriai képzésekben. Egyszerűbb vagy épp nehezebb azokkal dolgozni, akikben a segítő szándék, emberbaráti szeretet dolgozik vagy inkább azokkal, akik tiszta lappal, háttértudás nélkül érkeznek?
– Összeségében szakmai szempontból előny, ha van valakinek előképzettsége, de körülbelül annyira előny, mint amennyire hátrány is. A pszichológus például folyamatokban gondolkodik, a telefonos szolgálat pedig ténylegesen az elsősegélyről szól, erre van kitalálva, egyszeri, itt és mostban történő beszélgetés. Ha nekem pszichológusként az van a fejemben, hogy mi történt a múltban, hogy áll a hívó fél a gyerekkorával, hogy élte meg a szüleivel való kapcsolatát, akkor az nagyon jó, de ez csak egy terápia folyamán, többszöri találkozás esetén lehet elképzelhető. Nagyjából 500 ügyelő van országos szinten. Ez egy országos vonal, amit felvesz valamelyik ügyelő. Nem túl valószínű, hogy ugyanazzal az ügyelővel beszél a következő alkalommal is, vagyis ez egy egyszeri beszélgetés. Ha mondjuk a tapasztalt, rutinos pszichológus kinyitja a múltat, nem biztos, hogy előrébb lesznek. Összeségében nehéz őket átképezni erre a tevékenységre.
– A szakszolgálat munkatársa javasolhat-e pszichológust a hívó félnek?
– Amikor elkezdünk átbeszélni egy problémát a hívóval, gyakran van olyan dolog, amit nem lehet egy hívásban kivesézni, ilyenkor az is a szerepe a szolgálatnak, hogy bemutassa: van olyan szakember, aki ezzel foglalkozik és nem szégyen segítséget kérni tőle. Az, hogy valakinek pszichés problémája van, nem egy megbélyegezendő, kirekesztendő dolog. Gyakran előfordul, erre pedig van egy rendszer, ami épp azt szolgálja, hogy ne féljenek segítséget kérni vagy szégyellni azt, ha valamilyen probléma adódik. A telefonos lelki elsősegély szolgálat egyik funkciója, hogy a hívót el lehet irányítani akár pszichológushoz, háziorvoshoz vagy pszichiáterhez is.
Aki szeretne a Békéscsabai SOS Telefonos Lelki Segély Szolgálat önkéntes segítője lenni, február 15-ig jelentkezhet az soskepzes.bcs@gmail.com email címen.
