Huszonhárom év után újra vendégrendezőként vállalt szerepet Verebes István Békéscsabán, aki először még Konter László igazgató idején dirigált a színházban. A Jászai Mari-díjas rendező az első nyilvános olvasópróbán a behir.hu kérdésére hangsúlyozta: rengeteget változott a helyi teátrum az elmúlt években.
– Több, mint két évtized után azt látom, hogy egy olyan büfé és kávéház van itt, amelynek az országban nincs párja. A színészeknek cukrászsüteményt és menüt is kérhetnek. Isteni a stúdiószínház és elképesztő lett a technika. Korábban is jól működő és kellemes hangulatú társulat volt – fogalmazott.
A színház jelenlegi igazgatóját, Seregi Zoltánt jól ismerő Verebes István hozzátette, hogy a közönség jó hangulatú darabra számíthat, amely közvetlenül a trianoni békediktátum után játszódik.
– A mű egyrészt bemutatja, hogy a trianoni döntés után a Magyarországra menekültek közül nagyon sokan vagonokban laktak, nem volt lakásuk. Ebből a szempontból keserédes a darab világa, de ezt kaland megjeleníteni és eljátszani. A másik kép egy nagyon jól élő író világa. Ez a kettő nem korrelál, ez okozza a konfliktust, és az, hogy van egy kislány, aki átjön Erdélyből és rájön arra, hogy csak akkor él meg, ha hazudik, amihez otthon nem szokott hozzá. Ez is egy picit színesíti a vígjátékot – összegzett a rendező.
A darabban Nagy Róbert Kálmánt játssza, aki hozzá hasonlón színész. A színművész elöljáróban annyit elárult, hogy az előadásban a primadonnának „csapja majd a szelet”, akinek szerepét Komáromi Anett játssza, akivel korábban már alkottak egy párt A két összeillő ember című darabban.
– Először is próbáltam érdeklődni arról, hogy milyen dalok lesznek a vígjátékban. Nagyon sok sanzont, dalt és nótát ismerek, de valahogyan ebből a darabból nem sokat ismertem. Készülni így nem tudtam, de már várom, hogy milyen dalokkal rukkol elő Rázga Áron – aki a korrepetitor és a zongorista lesz – valamint a rendező ötleteire és kreativitására is nagyon várok – mondta a színész.
Miről is szól a Pezsgős vacsora című vígjáték?
A francia Theodore Mouche vígjátéka 1940-ben készült el, amelyet Stella Adorján és Békeffi István adaptált. A mű eredetileg a háború előtti Párizsban játszódik, amely egy sikeres színpadi író és egy bolti kiszolgálókislány találkozásáról szól. Az új változatban, amelyet Nemlaha György készített és Verebes István rendez, a helyszín megváltozott, hiszen az a világháború utáni Budapest lett.
A főhős, Szabó Sándor népszerű író mellé egy cserfes, ábrándozó erdélyi menekült kislány került. A műben Böske egy jó ideje már vagonlakó az egyik pesti állomáson, ahol az Erdélyből elmenekült szüleivel összezárva él, míg a nővére egy banktisztviselő kitartottja. A família aggódik érte, mert bizony a látszat ellene szól, amit csöppet sem tesz hihetőbbé Böske sok-sok apró hazugsága sem. Még ott a hiúságában sértett fővárosi színésznő is, az író szeretője és ahol szép nők vannak, ott okvetlenül megjelennek a csábítók is…
Szereposztás
Szabó Sándor író – a Jászai Mari-díjas Bartus Gyula
Böske, kifutólány – Kiss Viktória, Színitanház
Aranka, az anyja – Nagy Erika
Gáspár, az apja – Tomanek Gábor
Irmuska, a nővére – Veselényi Orsolya
Mária, primadonna – Komáromi Anett
Kálmán, színész – Nagy Róbert
Lajos, kereskedősegéd – Puskás Dániel
Aladár, banktisztviselő – Csurulya Csongor
Elvira, házvezetőnő – Vidovenyecz Edina
A darab súgója, Kerek Vivien, a díszlettervezője Mira János, ügyelője Korom Gábor, jelmeztervezője a Jászai Mari-díjas Cselényi Nóra, a rendezőasszisztense pedig Sallai Zsóka lesz. A vígjátékot november 20-án mutatja be a Jókai színház.