A tábor vezetői előzetesen elfogadták a Mezőberényben készülő kemence tervét. A résztvevőket már a kész betonalap várta hétfőn.
Sziráczki Éva Solymárról érkezett, mint mondta: kézimunkatanárként számára minden kézfejlesztő tevékenység szakmai fejlődést jelent.
– Szeretnék otthon a házban és a kertben is egy-egy kályhát. Bentre több szempontból is, például ősz végén és kora tavasszal nem kell még a központi fűtést beindítani, hanem egy ilyen egyedi fűtéssel fel tudjuk melegíteni az adott szobát. A kertit is többféleképpen hasznosítanánk a családdal, például aszalnánk, kenyérlángost sütnénk, amikor az ember a saját házát még nem akarja felfűteni, mert negyven fok van – fogalmazott Sziráczki Éva.
A kemenceépítők között olyan résztvevő is volt, aki év közben kályhakészítő képzésen vesz részt Békéscsabán. Sándor Béla elmondta, hogy alapvetően a cserépkályhák és tüzelőberendezések építését tanulják a Békés Megyei Népművészeti Egyesület által vezetett képzésen. A táborban azonban egy kemencét építettek a helyi közösség számára.
A tábor szakmai oktatója nyomatékosította: a kemence napjainkban már nem jellemző a háztartásokban. Hangsúlyozta, hogy ez a tüzelőberendezés túlnyomórészt nagyobb társaságoknak nyújt hangulatos kikapcsolódási lehetőséget ünnepi alkalmakkor.
– A mi a tájegységünkben a '60-as és '70-es évekig jelen volt, és működtek ezek a kemencék. Amit a tábori idő alatt építettünk, tégla alapú, szalmás-törekes habarcsba épített, cserépbúbbal formált sütőkemence. Ez most kültéri de ugyanilyenek voltak régen bent a házban is, a tiszta szobában – mondta Békési István, szakmai oktató.
A 105 centiméter belső sütőfelülettel rendelkező kemencében megfelelő tűzálló anyagból készült edényekben bármi megfőzhető