A Békés Megyei Népművészeti Egyesület, a Békés Megyei Néptáncosok Szövetsége és a Békés Megye Népművészetéért Alapítvány együttműködésében ismét egy komplex programot szervezett a X. Szent Iván Napi Vigadalomra, Békéscsaba egyik leglátványosabb és leghangulatosabb nyári közösségi eseményére, melyet idén is a hagyományos Tűzugrással ünnepeltek.
Az esemény célja a nyári napfordulóhoz kapcsolódó népszokások felelevenítése, a közösség összekovácsolása, és egy felejthetetlen kulturális élmény megteremtése minden korosztály számára.
Majthényi Dani és a táncos lyányok – Fotó: Such Tamás
Először Pál Miklósné Ancival, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnökével beszélgettünk. (A tévés beállásunk előtt Ancika a háttérben szóló népzenére egy kicsit táncikál. Sajnos azonban a híradó műfaji szigorúsága miatt azokat a képek némileg felborítanák.) Aki elmondta, az elmúlt 10 esztendő alatt állandósultak a rendezvény sztenderd állomásai: a kézműveseink különböző játszóházakban foglalkoztatják a gyerekeket.
– Illetve bemutatjuk a mestereségeinket – folytatta –, például miképp készül egy szőnyeg, egy hímzés, azonfelül van egy régimódi játszóterünk is, ahol a gyerekek kipróbálhatták az ügyességi játékokat, amelyekkel annak idején a nagyszüleink is játszottak. Ez az éjszaka azonban a vidámságról szól, ami nélkül nincs zene, tánc, illetve a varázslat. Az est fénypontja pedig a tűzugrás lesz.
Pepe, Zsuzsi, Bence – Fotó: Such Tamás
Vigné Mlinár Zsuzsa elmesélte, tavaly Pepével, a nagyobbik fiával – aki akkor még kétéves volt – ugrotta át a tüzet, amit nagyon izgalmas érzésként éltek meg. Most még latolgatja, hogy mi lenne, ha a kisebbik srác, Bence is csatlakozna hozzájuk és hármasban is megpróbálnák a tűzugrást.
Azt követően jónéhányan bátor polgár átugoják a szunnyadó erőt, azaz a félelelem szimbolikáját, a tüzet.
***
A Szent Iván napi tűzugrás és a termékenység, az AI által összegezve:
A Szent Iván napi tűzugrás egy régi népszokás, melynek eredete a pogány termékenységünnepekig nyúlik vissza, de később a keresztény Szent Iván (Keresztelő Szent János) napjához kötődött. A tűzgyújtás és átugrás célja a termékenység, a szerelem és az egészség varázslása volt. A tűz tisztító, gonoszűző erőt is tulajdonítottak neki.
Galéria
Termékenységvarázslás: A tűz átugrása a termékenység fokozására szolgált, mind az emberi, mind a föld termékenységére.
Szerelemvarázslás: A párok közösen átugrották a tüzet, és a falu népe összeénekelte őket, remélve, hogy ez elősegíti a házasságot.
Egészségvarázslás: A tűz tisztító és gyógyító erejében hittek, az átugrással az emberek meg akarták magukat gyógyítani és új erőt nyerni.
Gonoszűzés: A tüzet a gonosz szellemek elűzésére is használták.
Rítusok: A tűz körül énekeltek, táncoltak, és az izzó parazsat, majd a hamut szétszórták a földön a termés megóvása érdekében.
