Nem Csaba és Gyula, hanem két uralkodó állt szemben egymással

2023. január 11. 09:25 | Such Tamás

A csabai kastély késő középkori és kora újkori története az írott források alapján címmel tartott előadást kedden, dr. Halmágyi Miklós történész, levéltáros. A teltházas rendezvény a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület 2022/2023 szabadegyetem 3. előadása keretében zajlott, a Bartoss udvar 1. szám alatti Szent László termében.

A program előtt dr. Halmágyi Miklóssal, a Békés Megyei Levéltár munkatársával beszélgettünk, miközben folyamatosan érkeznek a pótszékek; a közönség többgenerációs.

– Sokáig azt hittem, a Csaba-Gyula, mondhatni kutya-macska harca 1950-től, amikor is Békéscsaba lett a (vár)megyeszékhely létezik. Miközben néhány éve tudjuk, hogy a két város közötti viszály 500 éves.

– Valóban régi időre tekint vissza a Csaba-Gyula ellentét, de én abban bízom, hogy az azóta mégiscsak eltelt már több száz év és az emlékezés békévé oldja őseink harcát. Akkoriban nem egyszerűen két település, hanem két uralkodó, illetve a Szapolyai és Habsburg család állt szemben egymással. Ugyanis 1526-ban a mohácsi csata után két királyt is választanak: Szapolyai Jánost és Habsburg Ferdinándot. Majd Brandenburgi György, Gyula város földesura Habsburg Ferdinánd oldalára, míg Ábránfy István, a csabai földesúr hol az egyik, hol a másik oldalára állt.

 

(Dr. Halmágyi Miklós – Fotó: behir.hu/Such Tamás)

 

Brandenburgi György német ajkú ember és emiatt lehetséges, inkább a Habsburg családhoz húz. S ahogy telnek az évtizedek meghal Szapolyai, és fia János Zsigmond tart igényt a magyar királyságra, idővel megszerzi az erdélyi térséget, illetve az ország keleti részét. Akkoriban Ábránfy Imre, a csabai kastély ura János Zsigmond, Mágocsy Gáspár, a gyulai várkapitány pedig Habsburg Ferdinánd elkötelezettje.

 

– Indokolt volt a későbbi tragédia? (Mágocsy harcosaival 1556 júniusában egy éjjel, kisebb ágyúkkal Csabára vonult, és virradatra ostrommal bevette a kastélyt – S. T.)

– Legalábbis Mágocsy Gáspár tudomást szerez arról, hogy Ábránfy Imre János Zsigmond oldalán részt vesz összeesküvésben, és törököket akarnak idehozni a csabai kastélyba, hogy majd onnan támadják gyulai várost.

 

– A dokumentumokban az áll, hogy egy mérföldre van a két település.

– Mit is értettek alatta? Hiszen ha a Google Mapst megnézzük, akkor azt látjuk, hogy körülbelül 15 kilométer van a két város között. Mágocsy Gáspár azt írja, hogy legalább egy mérföld; más valaki azt írja, Gyula-Nagyvárad távolság nyolc mérföld. Miközben a Nagyvárad-Gyula közti távolság 80 kilométer, akkor egy mérföld alatt 10 kilométert jelentett. Ha nem is két település viszálya volt ez, hanem két uralkodóé, két párté.

 

– Vallásban is volt eltérés?

– Valószínűleg nem, hiszen Ábánfyk katolikusok voltak, sőt az egyik családtag Ábránfy János katolikus pap volt. Mágocsy Gáspár később a protestantizmust támogatta, mi több támogatta a Károlyi biblia kinyomtatását. Ebben a tekintetben éppen kitapintható valami vallási különbség, de szerintem nem ez játszott szerepet az ellentétekben. 

***

Az előadást Ugrai Gábor történelemtanár, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke nyitotta meg. Elsősorban az örömét fejezte ki, hogy nagyon sokan érkeztek a programra, hozzátéve, „úgy tűnik van igény arra, hogy a békéscsabai történekről halljunk. Legközelebb mindenki hozzon egy széket magával”. Azt követően megköszönte a békéscsabai katolikus egyháznak, hogy helyet biztosított a programnak.

 

(Dr. Halmágyi Miklós és Ugrai Gábor – Fotó: behir.hu/Such Tamás)

 

További programok »

FEL