Békés vármegyében Pusztaföldvár, Orosháza, Tótkomlós, Szarvas, illetve a környező településeik érintettek a járványban. A betegséget pulykában, kacsában, lúdban állapították meg és körülbelül 130 ezer állat érintett.
– A telepekre különböző módokon kerülhet be a vírus. A legvalószínűbb az, hogy egy fertőzött vadmadár a vonulási időszakban elrepül a telephely fölött és odaürít annak közepére, így az már egy fertőzésforrás. Emellett állat- és takarmányszállító járművek, vagy az emberi figyelmetlenség is okozhatja azt, hogy a vírus bekerül a telepre – fogalmazott dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos, majd hozzátette, hogy éppen ezért vannak olyan járványvédelmi előírások, amelyeket mindenkinek be kell tartani. Nyomatékosította: az előírások betartásával lehet minimalizálni a kockázatot.
A kép illuszttráció. Forrás: pixabay.com
– Ha bekerül a vírus a telepre, akkor az állomány fogékonyságától és a vírus virulenciájától függően változó lehet, hogy csak néhány állat mutat tüneteket, vagy esetleg egész magas elhullási arány jelentkezik. Mindenképpen fontos, hogyha egy állattartó olyan jeleket tapasztal, hogy csökken a takarmány-, a vízfogyasztás, gyengül a termelékenység – ami tojásrakó állományoknál jellemző tünet – vagy bármilyen más, furcsa viselkedést észlel a baromfik között, akkor gyanakodnia kell a madárinfluenzára – emelte ki.
Amint hasonlókat tapasztal akár egy gazda, akár egy háztáji állattartó, akkor be kell jelentenie az állatorvosánál, illetve adott esetben az állategészségügyi hatóságnál is, majd ezt követik a szükséges intézkedések. Dr. Pásztor Szabolcs hangsúlyozta, hogy a bejelentés elmulasztása, titkolása súlyos szankciókkal jár, mint például az, hogy a gazdát kizárják a kártalanításból és komoly büntetésekre is számíthat.
– Az állategészségügyi intézkedésekre vonatkozóan kártalanítási szabályok vannak érvényben, tehát hogyha egy állományt felszámolnak, akkor a forgalmi értéket, az állatok, a megsemmisített eszközök és takarmányok értékét is az állam kifizeti a gazdálkodónak, amennyiben nem merül fel a járványvédelmi szabályok be nem tartása – fűzte hozzá.
A főállatorvos elmondta, hogy az influenzavírusok fajspecifikusak, ami azt jelenti, hogy a madárinfluenza a madarakra jellemző és leginkább baromfiállományokra, azon belül is a nagyobb gazdaságokra, de a háztáji állományok is lehetnek érintettek. Mikor a hatóság meggyőződik az állomány fertőzöttségéről, akkor azt felszámolják és azt követően a telephelyen fertőtlenítési munka veszi kezdetét, ami után csak meghatározott időszak elteltével lehet új állományt betelepíteni. A fertőzött állományok felszámolását, és az azt követő takarítást végzők védőfelszerelést viselnek, hogy például a szálló porból származó fertőződési kockázat minimalizálódjon.
A madárinfluenza emberekre gyakorolt hatását már régóta kutatják. – Mivel influenza vírusról van szó, ezért teljesen kizárni sosem lehet, hogy egyik fajról a másikra, esetleg állatról emberre terjedjen. Nagyon fontos, hogy az Európában előforduló vírus vonatkozásában emberről-emberre, illetve emlősről-emlősre terjedésre nincs precedens – fogalmazott a szakember, majd hozzátette, hogy az ilyen jellegű veszély egyelőre nagyon alacsony.
– Élelmiszerrel is elhanyagolható annak a kockázata, hogy emberre terjedjen a vírus, ugyanis ha a megszokott konyhatechnológiát alkalmazzuk, azaz megfőzzük, megsütjük a húst, akkor ez elpusztítja a kórokozót – hívta fel a figyelmet.
A békéscsabaiak megnyugtatása érdekében a galambok érintettségével kapcsolatban a főállatorvos elmondta, hogy galambokban viszonylag ritkán mutatják ki a madárinfluenzát, de náluk más betegségek is kockázatot jelenthetnek, ezért például az ürülékük eltávolítása nagyon fontos.
