Nagy István hozzátette, a kukoricatermést 235 ezer hektáron, a napraforgót 125 ezer hektáron érinti az aszály. A dél-alföldi 160 ezer hektáros bejelentés pedig jól mutatja a régió különös sérülékenységét, ahogyan ez 2022-ben is tapasztalható volt.
Elmondta: az elmúlt években azonban tudatosan erősítették a természeti károk utólagos enyhítésének eszközeit. Állami, termelői és uniós forrásból 35 milliárd forintos szintig töltötték fel a kárenyhítési alapot, a gazdák pedig idén 715 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást, melyhez díjtámogatás kapcsolódik - ismertette a miniszter.
Kiemelte, hogy a víz kulcskérdés a mezőgazdaság számára. A Vidékfejlesztési Program hamarosan megjelenő pályázataiban támogatni fogják a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek optimalizálását, valamint a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak fejlesztését és rekonstrukcióját.
A programban eddig több mint 1200 öntözési projektet támogattak, összesen 177 milliárdos forint összegben - ismertette a miniszter. A régi rendszerek szinte teljes rekonstrukciója és a 32 ezer hektáron megvalósult, vagy épülő fejlesztés minden érintett termelő és öntözési közösség számára óriási előrelépést jelent - mondta.
Nagy István emlékeztetett arra, hogy az elmúlt öt évben az Országfásítási Program keretében 184 millió facsemetét ültettek el, ez jelentősen hozzájárul talajaink termőképességének megőrzéséhez.
A miniszter felhívta a gazdálkodók figyelmét, hogy hamarosan olyan pályázatok jelennek meg, melyek mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők kialakítását teszik lehetővé úgy, hogy a fával beültetett területek az agrártámogatási rendszer részei maradnak.
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében elmondta, az év végéig kidolgoznak egy aszálystratégiát, mely útmutatót jelenthet a gazdálkodók és a döntéshozók számára.
Forrás: MTI
