Az élelmiszerek idén júniusban 29,3%-kal kerültek többe, mint 2022 azonos időszakában. Tavaly júniusban azonban még csaknem 3%-os drágulás ment végbe a megelőző hónaphoz képest. 2023 júniusában csupán öt termékkategória volt, amelyben 1% feletti volt a drágulás májushoz viszonyítva, több mint 20 kategória esetében csökkentek az árak az előző hónaphoz képest. Hozzávetőleg ugyanennyi termékkategóriában nem történt változás, vagy csak elenyésző mértékű növekedés volt mérhető.
– Most már tehát nagy biztonsággal ki lehet jelenteni azt, amit korábban még csak előrejelezni tudtunk: ténylegesen tetőznek az árak. Az éves mutató ugyan még mindig magas, az inflációs folyamatok elemzésekor azonban célszerűbb a havi átárazódást, vagy az év eleje óta látható árváltozásokat figyelemmel követni a drágulás egyre lassuló ütemének értelmezéséhez – mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője.
2022 júniusához viszonyítva 48,6%-kal került többe a kenyér, több mint 40%-kal drágultak a tejtermékek, a tojás, 33%-kal a péksütemények, 30%-kal a száraztészta. Emellett 18,3%-kal kell többet fizetni a szalámikért, 21%-kal a párizsiért, egyéb felvágottakért. A sokáig rendkívüli mértékben dráguló sajt ára is lassabb ütemben - 23,3%-kal emelkedett -, mint tavaly ilyenkor. Összességében a nyerstejárak csökkenése kedvezően hatott és hat a jövőben a tejtermékek fogyasztói áraira, azonban a búzatermékpályán a markáns csökkenés még várat magára.
– Az aratás elkezdődött, hamarosan lekerülnek a búzaszemek a táblákról. Az új búza már lényegesen alacsonyabb áron kerül a malmokba, az onnan kijövő liszt alacsonyabb ára pedig fogyasztói oldalról kedvezően fog hatni a bolti árakra – fejtette ki Héjja Csaba.
A szakember kiemelte azonban, hogy a búza árában bekövetkezett, 50% feletti áresés nem fog teljes egészében megjelenni a kenyér árában. Mint fogalmazott,
– Az az ár ugyanis, amelyet a polcokon látunk, csak 30-40%-ban függ a búza árától. Mire az asztalunkra jut a kenyér, addig jelentős energiaköltséggel, munkaerő- és szállítási költséggel kell számolni, nem beszélve az egyéb, például marketingjellegű kiadásokról –
A bank agrár- és élelmiszeripari szakértői a kiskereskedelmi forgalom egyértelmű csökkenésére reagálva hozzáfűzték: egyre kevesebb élelmiszert visznek haza a boltból a vásárlók, ami fékező erővel hat az inflációra. A keresletcsökkenés nyomán azonban élénkebben akcióznak az üzletekben. Az élelmiszerár-stopok augusztusi kivezetésével kapcsolatban pedig hozzátették, a kötelező akciók, az alacsonyabb beszerzési árak, valamint az élelmiszeripar oldaláról valamelyest - részben az energiaárak esésével - olcsóbbá vált előállítási költségek révén arra lehet számítani, hogy az árstopon kívül eső termékek árának csökkenése semlegesíteni fogja a hatósági ár alá vont termékek várható drágulását. Héjja Csaba elmondta, hogy a szakértők véleménye szerint az árstop kivezetése így nem fog érdemi emelkedést okozni az élelmiszer-inflációs mutatóban. A bank elemzői arra számítanak, hogy az év végére 9-9,5% körülire csökken az élelmiszer-infláció.
Forrás: agrarszektor.hu
-400x225.webp)
