A helynevek némelyikét módosult formában ma is őrzi a népi emlékezet. Az egyik régi vízmeder a mai Élővíz-csatorna előzményének tekinthető.A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára konferenciával emlékezik az 500 évvel ezelőtti forrásra, valamint a hajdani táj és az ott élő emberek kapcsolatára. Redezvényünk címe: „Nádak, erek, „kunhalmok” – A középkori Csaba környezete és egy 500 éves jegyzet.”
Németh Csaba – a vármegyei levéltár munkatársa – az egyezkedő birtokosok és uradalmak történetét ismerteti meg a hallgatósággal, utalva a Gyulát birtokló Marótiak és Brandenburgi György, valamint a Csabán birtokos Ábránfyak viszályaira. Ezen viszályok tehették szükségessé az uradalmak közti határ tisztázását.
E sorok írója – ugyancsak a megyei levéltár munkatársa – szól az 1525. évi határjárásról és az abban említett helynevekről, melyek korábbi forrásokban is feltűnnek pl. Sikony, Fábiánfoka, Lencsés ér. A hallgatóság értesülhet a középkori határjárások menetéről, az egyes helynevek tovább éléséről, a víz- és halgazdálkodás középkori fontosságáról. Szó esik az Élővíz-csatorna középkori előzményéről és arról is, miként válhatott egy személy nevéből földrajzi név.
Izgalmas kérdés: bejárhatjuk-e újra azt az útvonalat, melyet a középkori határjárás elvégzői megtettek? Voltak, akiknek ez már sikerült. Szarka József – a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum régésze, megbízott igazgatója – Fábiánsebestyén környékén 1523-ban történt határjárás sikeresen elvégzett rekonstrukciójának tanulságairól beszél.
A Csaba környéki 1525. évi határjárás halmot is említ, mint határjelet. A „kunhalmok” kutatása összetett feladat, hisz a történelmen kívül a régészet, biológia, néprajz és nyelvészet számára egyaránt ad kutatási témát. Bede Ádám – a halomkutatás szaktekintélye – Békéscsabán és környékén levő halmok vizsgálatának eredményeit ismerteti. (Bede Ádám a HUN-REN Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport munkatársa.)
Az 1525. évi szöveg vízfolyásokat, fokokat is említ – Fábiánfoka, Sebestyénfia foka. Ezért a konferencia során a Körös-vidéki középkori vízimalmok és a fokgazdálkodás történetéről is érdemes meghallgatnunk egy bemutatót. Erről a témáról Vajda Tamás – az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár munkatársa – ad elő, aki számos tanulmányt tett közzé a középkori vízimalmok történetéről.
Az írott források nem kizárólag a csatákról és viszályokról szólnak, hanem az ember és természet kapcsolatáról is. Békés megyében a 18–19. századi folyószabályozás jelentősen módosította a térség vízrajzát. Ezért nagy fontossága azoknak az iratoknak, melyek hírt adnak a vízfolyások és fokok nevéről, és a középkori vízgazdálkodásról.
A konferencia 2025. június 11-én, szerdán 16 órakor kezdődik. A rendezvénynek a Békés Megyei Könyvtár ad otthont. Az előadások egyenként 20 percig tartanak. Szeretettel várjuk az érdeklődőket!
Dr. Halmágyi Miklós
