Az eseményt Herczeg Tamás országgyűlési képviselő nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy az előző évek mélypontját a turizmus talpraállása követi. Hozzátette, hogy 2019-ben az ágazat 930 milliárd forintot termelt. Esélyesnek látja azt, hogy idén a turizmusból származó bevétel ezt a számot is meghaladja.
Varga Tamás alpolgármester megfogalmazása szerint mind a lakosság, mind az ide látogatók életére pozitív hatást gyakorol a város folyamatos innovációja, amit tudatosítani is kell az emberekben.
– A 2016-ban aláírt Modern Városok megállapodás azt az utat jelölte ki, hogy Békéscsaba Munkácsy Mihály városa. Városunk fejlődésben nagy szerepet jászik a Munkácsy-negyed elnevezésű fejlesztés. Megújult az Omaszta-park, a Munkácsy Mihály állandó kiállítás, köztereink folyamatosan szépülnek, illetve a Napsugár bábszínház új épülete is hamarosan kész lesz – fogalmazott Varga Tamás kultúráért felelős alpolgármester. A teljes beruházás 2023-ban fejeződik be.
Opauszki Zoltán környezetvédelmi és turisztikai ügyekért felelős tanácsnok elmondta, hogy Békéscsaba korábban nem számított turisztikai fellegvárnak, ám az utóbbi időkben számos fejlesztés indult el helyben.
– Úgy gondolom, hogy egyre vonzóbb a város nemcsak a békéscsabaiaknak, hanem az idelátogatóknak is. Kötelességemnek tartom, hogy ne csak a beruházásokat valósítsuk meg, hanem a városmarketinget, brandinget is – tette hozzá a tanácsnok.
Galéria
A Munkácsy negyed brandépítésére Gyimesi Lászlót kérték fel, aki 15 éve vezet szépségipari, családi vállalkozást, mely révén jelenleg 40 munkatársával együtt több, mint 25 országba exportálják saját márkás terméküket. Immár márkatanácsadóként is kamatoztatja tudását.
– Meggyőződésem, hogy ugyanúgy lehet tekinteni egy városra, mint egy vállalkozásra. Szolgáltatásai, termékei vannak, amelyet a turizmus felé kínál. A konferencián arról beszéltem, hogy miből is áll a branding, mi az igazi ereje a márkázásnak, illetve mi a különbség a termék, illetve a márka értékesítése között – fogalmazott Gyimesi László brandépítő. Hozzátette, hogy a brand ereje az érzelmekben rejlik.
– A márkáról mindenkinek egy logó és egy szlogen jut az eszébe. Ezek természetesen részei a brandnek, de nem fedi az egész területet, annak csak egy kis szelete. Egy termék esetén megállapítható, hogy az jó-e vagy sem, de van ennél egy magasabb szint is. Ha emellett a termék mellett van egy igazán jó márka is, azzal lehet azonosulni. Az olyan fogalmak közt, mint az "ez nekem lett kitalálva" vagy az "ez én vagyok" között nagy különbség van. Az átkötő híd a branding, amely nem más, mint az érzelmi töltet – egészítette ki gondolatait Gyimesi László.
