Gyarmati Gabriella, a múzeum művészettörténésze, s egyben a program moderátora elmondta, az est két főszereplője: Kiss Ilona Munkácsy-díjas képzőművész, akitől a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Föl a földtől! – Madaras – Herman Ottó emlékére címmel vásároltak egy dobozképet. A másik kulcsfigura pedig Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor lesz, akinek rendkívül különleges, sokrétű életét az előadók fogják puzzle-szerűen kirakni. Így az érdeklődők az előadásokat követően egy kerek képet kapnak Herman Ottó pályájáról.
(Dr. Bácsmegi Gábor, Gyarmati Gabriella és Kiss Ilona – Fotók: behir.hu/Such Tamás)
Ugrai Gábor történelemtanár a polihisztor politikai oldaláról mesélt, Váncsa Klára, a Munkácsy Mihály Múzeum természettudományos muzeológusa a természettudományi „vénájáról” beszélt, Czitor Attila, a Békéscsabai Jókai Színház művésze Herman Ottó: Arany, Tompa, Petőfi és a népköltés madárvilága című kötetének részleteit olvasta fel. A régészeti vonalat Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója, az intézmény régész-főmuzeológusa vitte.
Kiss Ilona életútját pedig Baji Miklós Zoltán (BMZ) intermediális művész mutatta meg. Azt követően a békéscsabaiak számára sem ismeretlen Kiss Ilona avatta be a megjelenteket a mű születésének nem mindennapi históriájába. Az estet Nagy Gábor néprajzkutató hangszerbemutatóval egybekötött népzenei programja zárta.
***
Végül álljon itt Hermann Ottó A madár szava értelmezve című munkájából egy részlet:
A bagoly: huhol, huhog, üvölt, sziszeg, sí, rikolt.
A banka: vékkog – pu-pu-pu!
A bíbic: jajgat.
A bölömbika: bömböl, buffog.
A daru: krúgat, szól.
A fecske: ficserékel.
A rigó: rikkant.
A fülemüle: csattog.
A fürj: pitypalattyol.
A galamb: burukkol, búg.
A gerle: turbékol, kacag.
A gólya: kelepel.
A gyöngytyúk: rikácsol.
A haris: harsog.
A héja: gurigol.
A varjú: károg.
A kakukk a nevét kiáltja.
A kuvik kuvikol.
A csér: rimánkodik.
A lúd: gágog, béseg, gágároz.
A veréb: csiripol.
A páva: rikít.
A ruca: hápog.
A sas: vijjog.
A seregély: csárog, zsinatol.
A sirály: sír.
A szarka: cserreg.
A tövisszúró: csetteget.
A vércse: visít, nyerít.
A kis zsezse pedig: csicseget.
No de a tyúk! Az aztán megyéről megyére így szólogat: karicsál, kodácsol, kotyog, krákog, karattyol, karácsál, kityög-kotyog, vannyog, vattog, vattyant, vartyog.
Galéria
