Mint azt Szikszai Csaba, a kamara külgazdasági és vállalkozásfejlesztési osztályának vezetője előzetesen elmondta, minden vállalkozás számára nagyon fontos, hogy az adott jogszabályi környezetnek megfelelően működjön. Ennek munkabiztonsági, hatékonysági okai vannak, emellett természeten senki nem szeretne olyan helyzetbe kerülni, hogy egy hatósági ellenőrzés folyamán problémákat, hiányosságokat tárjon fel az ellenőr, amely pénzügyi következményekkel is járhat.
– Hogy elébe menjünk a problémáknak, a kamara hosszú évek óta, rendszeresen szervez olyan előadásokat, amelyek témái például a hatósági ellenőrzések – most aktuálisan a Tb-vel, a munkajoggal, munkavédelemmel foglalkozunk kiemelten. A jogszabályi környezet alkalmanként bonyolult lehet. A vállalkozások életét többnyire az tölti ki, hogy hatékonyan, profitorientáltan működjenek, a változó jogszabályok áttanulmányozására kevesebb idő és energia jut. Úgy döntöttünk, hogy „házhoz visszük” az információt, ezekben a témakörökben olyan előadásokat szervezünk, amelyek segítenek nekik. Már harmadik éve egy vállalkozásfejlesztési program keretében tudjuk ezt megtenni a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával – emelte ki Szikszai Csaba.
Fotó: BVKIK – Vári Bianka
Mikó István Attila megjegyezte, hogy társadalombiztosítási szempontból most nem volt túl sok jogszabály-változás, azonban ami módosult, az egyrészt szokatlan volt, másrészt sok más jogszabályra volt kihatással.
– Talán az egyik legfontosabb és legfurcsább új biztosítási jogviszony és ezáltal új fogalom: a tartós megbízás. A megbízási jogviszony mindig egy kicsit speciális volt, még a szakemberek, a könyvelők tekintetében is elég nagy hibaszázalékot lehet látni ebben. A tartós megbízási jogviszony a jogalkotó szerint az, amit a munkáltató, a foglalkoztató annak ítél meg. Egyelőre semmilyen kritériumot nem adott meg ehhez a jogalkotó. Az elnevezéséből arra következtethetünk, hogy azokat a megbízási jogviszonyokat lehet idesorolni, amelyeket nem egy napra, egy adott feladatra kötünk, hanem hosszabb időre – jegyezte meg a szakember.
Beszélt arról is, hogy már több mint tíz éve az egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozóknak a minimálbér és garantált bérminimum nem 100, hanem 112,5 százaléka után kellett szochot és egyéni társadalombiztosítási járulékot fizetni. Idén januártól ezt kivezették, vagyis a továbbiakban újra a 100 százalék után kell fizetni a járulékokat.
Mikó István Attila az iparkamaránál részletekbe menően segített a vállalkozóknak megérteni mindent, hogy aztán az érintettek a változásoknak megfelelően tudják alkalmazni a társadalombiztosítással kapcsolatos jogszabályokat.
Az előadás a Nemzetgazdasági Minisztérium NGM_SZERZ/430-3/2025 számú támogatási szerződése alapján, a vállalkozásfejlesztési program részeként valósult meg.
Galéria
