Az előző évek „fejlesztés” jelzőkkel illetett költségvetése helyet idén a realitás és óvatosság jellemzésekkel találkoztunk – fogalmazott Miklós Attila, az MSZP önkormányzati képviselője közgyűlés utáni sajtótájékoztatóján, pénteken. A politikus hozzátette: ez a megközelítés a fő számokat tekintve helyes, de a költségvetés ennek ellenére is tartalmaz komoly kockázati elemeket.
Mint mondta, az idei büdzsét nagymértékben meghatározza az előző év, hiszen nagyságrendileg 400 millió forintnyi kiadás húzódott át erre az évre, ezért szerinte inkább a kínlódás költségvetése a 2018-as.
– A költségvetés 38 milliárd forintos főösszegből 27 milliárd külső, Európai uniós vagy kormányzati forrás, így a működésre 11-12 milliárd forint marad. Ez csökkenés a tavalyihoz képest – fogalmazott Miklós Attila, aki hozzátette: ha egy intézmény vagy egy civil szervezet az előző évhez képest kevesebb összegből kénytelen gazdálkodni, az megszorításnak számít. Véleménye szerint ma Békéscsaba nem tudja megtenni azt, hogy sajáterőből fejlesszen, ezért uniós forrásokra van szüksége. Hangsúlyozta: helyes, hogy fejleszt a város, ugyanakkor a megvalósuló beruházások a fenntartásáról még nem esik szó a költségvetésben, ezt pedig nem tartja helyesnek.
Miklós Attila arra is kitért, hogy a helyi adókból tervezett bevételek teljesülésére látnak esélyt, ugyanakkor kockázatosnak tartja, hogy az ingatlanok esetében közel azonos összeggel terveztek, mint tavaly.
A 2018-as feszes költségvetés vesztese a városi intézményrendszer - erről már Fülöp Csaba beszélt. Az MSZP önkormányzati képviselője hangsúlyozta: az intézmények nehezebb helyzetbe kerülnek idén. Ugyan nominálértéken ugyanannyi támogatást és ugyanannyi hozzájárulást kapnak, mint az elmúlt időszakban, de saját maguknak kell fedezni a központi béremelést. Megjegyezte azt is, hogy többlet feladatokat kell vállalniuk annak érdekében, hogy a költségvetés teljesíthető legyen. Mint mondta, kevesebb jut az önként vállalt feladatokra, ezen a téren 200 millió forintos csökkenés tapasztalható a 2017-es összeghez képest. Ez a sport, a kultúra, a civil szereveteket és nemzetiségek támogatását érinti majd.
Pozitívumként értékelték, hogy a sportinfrastrukturális fejlesztések nem állnak le, így a kisebb egyesületek is jobb körülmények között végezhetik a tevékenységüket. Illetve azt is, hogy az általuk javasolt vállalkozásfejlesztési támogatások, a karrierkövetés és a Vállalkozói Információs Rendszer is megkapja a működéséhez szükséges forrásokat.
