A digitális világ mindennapjaink szerves része, ám a gyermekek fejlődése szempontjából egyre több kérdés és aggodalom merül fel a képernyőidő mennyiségével és minőségével kapcsolatban. A Csabagyöngye Kulturális Központban megtartott konferencián megjelent szülők, nagyszülők, pedagógusok, fiatalokkal foglalkozó szakemberek, védőnők, illetve döntéshozók azért jöttek el, mert fontosnak tartják, hogy a digitális világ kihívásaira szakmai válaszok szülessenek, illetve, hogy megalapozott iránymutatást kapjanak a képernyőidő kezeléséhez.
Minden kis lépés, tudásbővülés segíthet
A vendégeket Szarvas Péter polgármest köszöntötte, aki hangsúlyozta: a 21. század egyik legfontosabb problémáját járja körül a konferencia, amelyre mintegy kettőszázötvenen regisztráltak. Köszönetet mondott a szervezőknek, akik ezzel az igen fontos kérdéssel foglalkoznak.
– Látva az unokáim szokásait, magam is kérdésként fogalmazom meg, el tudjuk-e mozdítani a gyerekeket, fiatalokat abba az irányba, amelyet a digitális világ egyes részei jelentenek? Ez a feladat rendkívül nehéz, hiszen ma számos hatás éri a gyerekeket. Azonban nem szabad meghátrálni, mert minden kis lépés, minden tudásbővülés szolgálhatja azt a fő célt, hogy segítsük megtalálni a helyes egyensúlyt a fiatalságnak – fogalmazott Szarvas Péter.
Herczeg Tamás országgyűlési képviselő arról beszélt, az itt lévő szakemberek tisztában vannak azzal, milyen fontos visszatérni az aktivitásba, a közösségekbe.
– Persze nem szeretném démonizálni a digitalizációt, hiszen fontos, hogy jól tudjunk mozogni a digitális térben, mert számtalan előnye van ennek is. Hatalmasat változott a világ, ezt le kell követni, azonban mindannyiunk számára fontos, hogy megtaláljunk egy helyes egyensúlyt - jegyezte meg.
Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős államtitkár az eseményen kiemelte, hogy a digitális egyensúly elérése, a fiatalok visszahozása a virtuális térből a valóságba ma világszerte problémát jelent.
– A Bethesda Gyermekkórházban azt tapasztalták, hogy hihetetlen módon megnőtt a kórházba szorongással, depresszióval bekerülők száma, és azoké is, akik önsértés miatt kerültek be. A kórházzal együtt elindítottuk ezt a programot, amelynek nyitánya Budapesten volt, első vidéki helyszíne pedig Békéscsaba – ismertette az államtikár.
Révész Máriusz államtitkár a Csabagyönyében (fotó: Bere Mátyás/ behir.hu)
Vannak látható és láthatatlan jelei a túl nagy képernyőidőnek
Mint mondta, a gyerekek ma 6-8 órát töltenek a képernyő előtt, ennek pedig súlyos folyományai vannak. Látható következmény, hogy nő az elhízott gyerekek aránya, és ott vannak a nem látható következmények is, amelyek különböző problémák formájában jelentkeznek: szűkülnek a közösségi kapcsolataik, kevesebbet alszanak, és emellett a tudásszintjük is csökkenőben van.
– Ausztráliában olyan döntést hoztak, hogy csak 16 éves kortól lehetnek fenn a közösségi oldalakon a fiatalok, de van, ahol azt is korlátozni próbálják, hogy hány éves kortól kaphatnak a gyerekek okostelefont. Mi a Bethesda kórházban összhívtunk 50 szervezetet, és egy 10 pontos deklarációt fogadtunk el, amelynek már egy nap alatt 800 ezer elérése volt, tehát óriási igény van. Most pedig a konferencián is arról beszélünk, mi az, ami jó, mi rossz már, és mit kell tenni – tette hozzá Révész Máriusz, meglebegtetve azt is, hogy a későbbiekben akár Magyarországon is korlátozásokat vezethetnek be.
Megjegyezte, hogy ma a szülőknek is segítség kell abban, hogy mi az ami már veszélyt jelenthet a gyereknek, példaként azt hozta fel, hogy látott már tablet-tartós babakocsit, ahol a kisgyermek menet közben is tabletezett, mondhatni kapott egy "digitális cumit". Beszélt arról is, hogy megnövekedett az autisztikus tüneteket mutató gyerekek száma, de kiderült, hogy számos esetben nem autizmusról volt szó, hanem arról, hogy leginkább csak a digitális eszközökkel volt kapcsolatuk a gyerekeknek.
Fotó: Bere Mátyás/ behir.hu
Összefüggés van az eszközhasználat és a mentális egészség romlása között
Pöltl Ákos, az Ifjúságkutató Intézet családbiztonsági szakértője, a Kapcsolj Ki Mozgalom alapítója elmondta, ez egy olyan terület, amelyet már elég régóta kutatnak.
– Számos olyan adat látott napvilágot, amely ok-okozati összefüggést mutat a mentális egészség romlása és az eszközhasználat között. Éppen ezért nagyon fontos, hogy szélesítsük az ezzel kapcsolatos ismereteket a szülők és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek körében. Békéscsabán most beszélünk a háttérről, a megoldásokról, a szabályozási környezetről, ugyanis azt látjuk, hogy a szülők akkor foglalkoznak a megoldásokkal, ha egészen megértik a problémát – fogalmazott a szakértő.
A konferencia során a résztvevők betekintést nyerhettek a legfrissebb kutatások eredményeibe a digitális világnak a gyermekekre gyakorolt hatásairól, illetve olyan jó gyakorlatokat ismerhettek meg, amelyeket be tudnak építeni a mindennapokba. Pöltl Ákos arról beszélt, hogyan szippantja be a gyerekeket a digitális világ, és mit tesz velük. Dr. Somogyi Ákos a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyermekvédelmi főosztályvezetője a gyerekek médiahasználati szokásairól, dr. Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház tudományos igazgatóhelyettese, ifjúsági- és gyermekpszichiáter pedig a képernyőidő-csökkentés lehetőségeiről beszélt. A hazai előadók, Barányiné Kalász Edit szakpszichológus és Körömi Kitti szakpszichológus, gyakorló iskolapszichológusok a nézőpontokat és lehetőségeket járták körül.
A konferencia igyekezett kapaszkodókat és megoldásokat felmutatni mindazoknak, akik a gyermekek egészséges fejlődéséért dolgoznak vagy aggódnak a digitális világ kihívásai miatt.
Galéria
