„A művelt, magyar társadalomnak ilyenformán egyetlen szakmunka sem áll rendelkezésére, amelynek kalauzolása mellett el tudna igazodni a reklámlovagok és pénzéhes kalmárok labirintusában; amelynek segítségével meg tudná ítélni a jó és rossz, a becsületes és tisztességes kozmetikumok közötti különbséget.”
„Ezért tarjuk lelketlen sáfárkodásnak, hogy agyonhirdetett és ismeretlen összetételű szépítőszerekkel hálózzák be a naiv hölgyközönséget.”
(Ezek a mai napig aktuális bölcseletek Szentiványi Szász Tihamérnak, a Gyógyszerész lap főszerkesztőjének 1921-ben megjelent Kozmetika című könyvében olvashatók.)
„Édesanyám, Ilcsi néni már 63 éve a zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények tárházából merített, ami akkoriban forradalmi dolog volt. A vegán kifejezést hazánkban még hírből sem ismerték” – meséli Ilcsi bácsi. (A Wiki királynő szerint a vegán szót Donald Watson Angliában, 1944-ben használta először.)
Hozzáfűzi, napjainkban a kozmetikai márkáknak piaci nehézséget okoz, hogyha nem tudnak valami növényi eredetet „tolni” a marketingbe. Ehhez a dologhoz azonban nagyon sokszor szabálytalan eszközökkel élnek. A gyártás során jó néhányan valóban növényi eredetű anyagokat használnak fel, de abszolút nem mindegy, hogy milyen a tisztaságuk.
„Emiatt körülbelül 10 éve Don Quijoteként szélmalomharcot vívok és nem is vagyok hajlandó beállni az átverők sorába – folytatja. – Mivel nekünk rengeteg munkánk és költségünk van abban, hogy nemzetközileg, hitelesen minősített kozmetikai márka legyünk.”
Elmondja, 2017. január 1-jétől Cosmos Standard néven öt, nemzetközi minősítő szervezetet tömítő organizáció jött létre (az egyik a német BDIH), amely rendkívül szigorú kritériumok alapján bírálja a piacon lévő bio- és natúrkozmetikumokat.
– Mintha a kozmetikumokat szigorúbban minősítenék, mint az élelmiszereket.
– Az élelmiszeripar nyakló nélkül használ számtalan adalékanyagot, amit mi nem tehetünk meg.
– Az ember bőre sok mindet elárul… Át lehetne írni a klasszikus frázist, hogy nem a szem a lélek tükre, hanem a bőr.
– Pontosan! Édesanyám már évtizedekkel ezelőtt ki merte mondani, hogy az emberi test legfontosabb szerve a bőr. Ugyanis a bőr találkozik először a külvilággal; rengeteg baktériumtól, szennyeződéstől véd meg bennünket.
– Hol az átverés kozmetikai iparban?
– Mint ahogy fentebb mondtam, egyre nagyobb divat a növényi szót feltűntetni a termékeken. Egyéb csúsztatások ott jelentkeznek, amikor azt írják a dobozra, hogy például a portékát a BDIH feltételrendszerének megfelelő módon készítik el. De könyörgöm, ezt ne a gyártó döntse már el, hanem vizsgáltassa be! Ráadásul ezzel az utalással a tájékozatlan embereket könnyű becsapni.
– Ilyenkor nem büntetik a gyártókat?
– Az EU-ban 40 szervezet minősít, de a legtöbbje önjelölt. Például egy termék az egyiknél tökéletes, míg a másiknál nem. A legtöbb szervezet lehúzza a pénzt a gyártótól, hogy minél több márkának megadhatják a minősítést.
– Szintén egy élelmiszeres párhuzamot mondok: 20 éve, az USA-ban az egyik magazin lehozta a címlapján, hogy a tojás milyen káros. Majd 10 év múlva ugyanaz a lap azt tálalta a címoldalán, hogy a tojás rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz. Nyilván ez is üzlet.
– Ha a fentebb említett minősítő szerv által tanúsított kozmetikumot látunk a polcon, azt nyugodtan levehetjük. Ez olyan, mint amikor egy német szerszámom rajta van a TÜV felirat. A TÜV-vel a barkácsoló férfiak nagyon is tisztában vannak azzal, hogy az egy prémium minőségű eszköz.
Egyébiránt manapság a porszívótól az űrrakétáig mindenre ráírják, hogy vegán. Ez azt jelenti, hogy növényi összetevőkből készült az az akármi, noha a növény tisztaságát nem minősítik. Csak abban az esetben lehet megbízni a vegán logóban, ha az növényi minősítéssel párosul. Nem mellesleg a „minőség” a boríték vastagságának a kérdése – bármire rányomhatják, csak fizesd le őket.
