Hosszú ideje foglalkozunk a cigány-magyar együttélés kérdéskörével – mondta el a miskolci egyetem igazgatója, a terepmunka utolsó napján tartott sajtótájékoztatón. Dr. Kotics József kifejtette, személyes kapcsolatot ápolnak a békési székhelyű Cigány Módszertani Kutató Központ igazgatójával, Surman Lászlóval, akivel a tervek szerint együttműködési megállapodást is kötnek majd a közeljövőben.
– Ezután is hozunk hallgatókat Békésre. Megállapodást kötöttünk a Pünkösdi Egyház Cigánymissziójával és a Cigány Módszertani Központtal, így az ország más részeiben is tartunk majd terepvizsgálatokat, de mindenképp Békésre szerettünk volna először eljönni. Nemcsak azért, mert itt van a központ, hanem mert Párizs telepről is sokat hallottunk – fogalmazott a kutatás és az intézmény vezetője.
A kutatásnak fontos eleme az is, hogy a diákok a terepgyakorlat részeként kipróbálják azokat a kutatási módszereket, amelyeket elméletben már megtanultak.
– Az ittlétünknek fontos vonatkozása volt, hogy a diákokat megismertessük egy másik kultúrával. A hallgatók féltek attól, hogy meg tudják-e csinálni, nagyon fárasztó is volt, mert éjjel-nappal dolgoztunk, de azt látom, hogy értették, miért vagyunk itt – magyarázta az igazgató.
Az egyetem egyik oktatója szerint a különböző integrációs programok akkor a leghatékonyabbak, amikor az érintetteket is bevonják, már a tervezés folyamatától kezdve.
– Nem a fejlesztést generáló intézmények, szervezetek, egyházak mondják meg, hogy az itt élőknek mire van szükségük, hanem az érintettek mondják meg azt, hogy nekik mire van igényük és szükségük – mutatott rá Gulyás Klára oktató. Emiatt a kérdőívek egy jelentős része is a helyiek igényeire irányult – tette hozzá.
A begyűjtött adatokból a későbbiekben hatástanulmányt készítenek, a kutatók előzetes megítélése alapján ugyanakkor elmondható, hogy a „Párizs telep” bár szegregátum, zárt etnikai telep, kapcsolatai viszonyaiban azonban nyitott, valamint az itt lakók nem élnek mélyszegénységben.
A kutatás vezetője szerint jelentős az új egyházi közösségek cigány integrációban betöltött szerepe. Így látja ezt az egyik helybéli is.
– A családok látták a változást a kereszténnyé vált családokon. Látták azt, hogy annak a fia továbbtanul, érettségizik is, ezért ők is elkezdtek abban gondolkodni, hogy ez a jó irány. Ez annak köszönhető, hogy megváltozott a gondolkodásmódjuk a kereszténységen, a gyülekezeteken keresztül – fogalmazott Budai Zoltán.
A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziója már 25 éve jelen van a romák integrációjában, felzárkóztatásában, céljuk pedig az, hogy a hit erejével segítsék a rászorultakat – mondta el az OCM kommunikációs vezetője.
– A szervezetünk a hit erejével próbálja megtéríteni a cigány embereket és megmutatni nekik, hogy milyen értékrend mentén lehet ebben a társadalomban – amelyben kirekesztettnek érzik magukat és többféle problémájuk van – a megoldást megtalálni – fogalmazott dr. Szilágyiné Morár Ildikó.
A most Békésen feltárt adatokból az is kiderül, hogy a megtért személyeknek jelentősen nőnek az integrációs esélyeik.
