Miskolci kutatók vizsgálták a békési "Párizs telepet"

2021. szeptember 1. 16:04 | Vári Bianka

Öt napon át járták a békési „Párizs telep” utcáit a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézete kulturális antropológiai szak vezetői és hat fős hallgatói csoportja. A kutatók a terület komplex szükségleti igény- és állapotfelmérését végezték. A telepen az összes, mintegy 120-130 háztartásba eljutottak, ahol egy kérdőív segítségével felmérték többek között az adott ház állapotát, az ott lakók számát; anyagi körülményeiket, valamint igényeiket.

Hosszú ideje foglalkozunk a cigány-magyar együttélés kérdéskörével – mondta el a miskolci egyetem igazgatója, a terepmunka utolsó napján tartott sajtótájékoztatón. Dr. Kotics József kifejtette, személyes kapcsolatot ápolnak a békési székhelyű Cigány Módszertani Kutató Központ igazgatójával, Surman Lászlóval, akivel a tervek szerint együttműködési megállapodást is kötnek majd a közeljövőben.

– Ezután is hozunk hallgatókat Békésre. Megállapodást kötöttünk a Pünkösdi Egyház Cigánymissziójával és a Cigány Módszertani Központtal, így az ország más részeiben is tartunk majd terepvizsgálatokat, de mindenképp Békésre szerettünk volna először eljönni. Nemcsak azért, mert itt van a központ, hanem mert Párizs telepről is sokat hallottunk – fogalmazott a kutatás és az intézmény vezetője.

A kutatásnak fontos eleme az is, hogy a diákok a terepgyakorlat részeként kipróbálják azokat a kutatási módszereket, amelyeket elméletben már megtanultak.

– Az ittlétünknek fontos vonatkozása volt, hogy a diákokat megismertessük egy másik kultúrával. A hallgatók féltek attól, hogy meg tudják-e csinálni, nagyon fárasztó is volt, mert éjjel-nappal dolgoztunk, de azt látom, hogy értették, miért vagyunk itt – magyarázta az igazgató.

kép: behir.hu (Rusz Richárd)

 

Az egyetem egyik oktatója szerint a különböző integrációs programok akkor a leghatékonyabbak, amikor az érintetteket is bevonják, már a tervezés folyamatától kezdve.

– Nem a fejlesztést generáló intézmények, szervezetek, egyházak mondják meg, hogy az itt élőknek mire van szükségük, hanem az érintettek mondják meg azt, hogy nekik mire van igényük és szükségük – mutatott rá Gulyás Klára oktató. Emiatt a kérdőívek egy jelentős része is a helyiek igényeire irányult – tette hozzá.

A begyűjtött adatokból a későbbiekben hatástanulmányt készítenek, a kutatók előzetes megítélése alapján ugyanakkor elmondható, hogy a „Párizs telep” bár szegregátum, zárt etnikai telep, kapcsolatai viszonyaiban azonban nyitott, valamint az itt lakók nem élnek mélyszegénységben.

A kutatás vezetője szerint jelentős az új egyházi közösségek cigány integrációban betöltött szerepe. Így látja ezt az egyik helybéli is.

– A családok látták a változást a kereszténnyé vált családokon. Látták azt, hogy annak a fia továbbtanul, érettségizik is, ezért ők is elkezdtek abban gondolkodni, hogy ez a jó irány. Ez annak köszönhető, hogy megváltozott a gondolkodásmódjuk a kereszténységen, a gyülekezeteken keresztül – fogalmazott Budai Zoltán.

 

kép: behir.hu (Rusz Richárd)

Terepkutatásra érkeznek a miskolci egyetem hallgatói

 

A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziója már 25 éve jelen van a romák integrációjában, felzárkóztatásában, céljuk pedig az, hogy a hit erejével segítsék a rászorultakat – mondta el az OCM kommunikációs vezetője.

– A szervezetünk a hit erejével próbálja megtéríteni a cigány embereket és megmutatni nekik, hogy milyen értékrend mentén lehet ebben a társadalomban – amelyben kirekesztettnek érzik magukat és többféle problémájuk van – a megoldást megtalálni – fogalmazott dr. Szilágyiné Morár Ildikó.

A most Békésen feltárt adatokból az is kiderül, hogy a megtért személyeknek jelentősen nőnek az integrációs esélyeik.

További programok »

FEL