A konferencián megjelenteket először Durkó Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió misszióvezetője köszöntötte. Beszédében visszaemlékezett a 25 évvel ezelőtti kezdetekre. Elmondta, hogy az Úrnak különleges hozzállása és szeretete van a cigány néphez. Ugyan sokszor élnek át viharokat, de Istenre mindig számíthatnak. Rámutatott, hogy minden nap van valami különleges a misszió életében, ami emberfeletti és ez legfőképp a hitnek köszönhető.
A kettős jubileumi rendezvényen Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja köszöntőjében a cigánymisszió 25 éves tevékenységét méltatta. Mint mondta, az évek során a viharsarokból országos szervezetté kinőtt kezdeményezés az elesettek gyámolítását, a leghátrányosabb helyzetűek támogatását tűzte ki célul, és mára a kormányhivatal az oktatás, a foglalkoztatáspolitika, a kultúra területén is ezen értékek mentén alakította ki együttműködését a cigánymisszióval.
Sztojka Attila, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos előadásában megemlékezett az 50 évvel ezelőtti Nemzetközi Roma Évfordulóról. Hangsúlyozta, hogy akkoriban az egyház karolta fel azt, hogy a romák találkozzanak és ez teret adott ahhoz, hogy a cigányság, mint olyan megfogalmazódjon. A politikus arról is beszélt, hogy a kormány ma Magyarországon elsősorban nem pénzzel, hanem munkával tud esélyt teremteni a romák számára.
– Az elmúlt 10 év a magyarországi cigányság történelmi folyamatait tekintve a legvirágzóbb és felemelkedőbb része volt. Ez nem pusztán csak egy ideológiai vagy politikai szlogen, ezt az eredmények is mutatják. Ebben az országban soha annyi roma nem dolgozott a rendszerváltás óta, mint napjainkban – fogalmazott.
Langerné Victor Katalin, társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár beszédében a 2010 óta tartó építkezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a romák körében is tapasztalható jelenlegi, kedvezőbb szegénységi mutatók egy tudatos tervezés eredménye.
– A felére csökkent a cigányság körében a munkanélküliek száma, tehát kétszer annyian dolgoznak. A cigány gyerekek több mint 90%-ka óvodába jár, tehát tényleg szinte mindenki óvodába viszi a gyerekeit, ez utóbbi azért is fontos, mert később a tanulásra is kihatással lesz. A gyerekeket érintő szegénység is több mint a felére csökkent – mondta.
Surman László missziós igazgató, lelkész a hit és a gyülekezetek közösségformáló, életváltozást hozó szerepéről tartott előadást.
– Amikor valaki megtér, valósággal új életet kezd. Iskolába jár, dolgozni kezd, helyreállnak a kapcsolatai, a házassága – részletezte.
A jubileumi konferencia a cigánymisszióban tevékenykedő lelkipásztorok és az oktatásban résztvevő intézmények vezetőinek szakmai előadásaival zárult.
