A várost folyton kalapban keresztül-kasul behálózó Petri L. Lackás fotós-zenész elmesélte, első kalapja a bluesmuzsikával jött – akkor még egy kicsit inkább színpadi kellék volt. Majd egyre többször viselte az utcán is. Sőt, amikor egyszer épp a könyvtárba ment állásinterjúra, Balda Miki barátja ráadta a szürkét, hogy magabiztosabb legyen. Azóta a fejére nőtt a fejfedő. Ráadásul egyszer sem ruházott be kalapra, mindig valakitől kap egyet. (Gyűjti a kalapokat, mint indián a skal(a)pokat.)
Két Lackás, három kalapos – Fotó: behir.hu/Such Tamás
Az esten tökéletesen működött a dresszkód. Kertész Zoltán is egy baseballsapkában tolta végig a műsort. (Egyszer, amikor maga Bill Clinton bőrdzsekiben érkezett Taszárra, Gönz Árpád akkori köztársasági elnök is bőr cuccba bújt.)
Mi több, bő három éve, amikor 30 lett, a barátaitól szülinapjára a kedvenc kalapját formázó tortát kapott, amit a muri végén meg is ettek. Kétségtelen, eme fejfedőfajta kvázi a védjegyévé vált. (Ezáltal a kalapot – kipipáltuk.)
Noha édesapja szintén zenész, Lackás hamarabb kezdett el fotózni, videózni, mint gitározni. Ugyanis egy időben a gördeszkázás báminél jobban érdekelte. Általában az épülő Tesco parkoló padkáin edzettek, miközben a mozgás alatt viedózott. És…
Galéria
Épp ennek a balesetnek köszönheti, hogy műfajt váltott. Abból kifolyólag, hogy erősítse a bal kezét, egyre több figurát megtanult; különösen az F-dúr akkordot lefogni volt nagy kihívás. Majd ezerrel jöttek a zenekarok: Gázálarc, Line-Up, Edoxia, közben kijárta a Premier sulit, azt követően a Domi és Lackás duóval bejutottak a Csillag születik elődöntőjébe, majd jött a Termimámor, Lackás akusztik és a Lackás és a Banda.
Közben elkezdett a saját anyagán dolgozni. Elmondása szerint általában akkor ír jó dalt, ha egy kapcsolata befejeződik. Majd kinéz az ablakon és áramlanak a gondolatfolyamok.
Lackás korábban megzenésítette Petőfi Sándor A világtól elvonulva című versét. Többek között ez is elhangzott a könyvtárban.
