Mészáros Zsuzsa soron következő előadása a Békéscsabai szobrok és szobrászok címet kapta. A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület alelnöke a vármegyeszékhely köztéri szobrairól tartott bemutatót.
– Nagyon sok műalkotás van az utcákon, melyekről még csak nem is tudnak az emberek. Ezen még dolgoznunk kell – fogalmazott kedden délután a Békés Megyei Könyvtárban az alelnök.
A "vizuális tanórán" közel száz köztéri plasztikát és szobrot ismertetett az előadó. Mészáros Zsuzsa azt is megosztotta a megjelentekkel, hogy amikor a téma kategorizálásán gondolkodott, miszerint stílusok vagy időrend szerint sorakoztassa fel a látnivalókat, az utóbbi mellett döntött.
A Jaminai Evangélikus templom nyitotta a sort. Talán sokan tudják, hogy Jaminában 1861–62-ben építették az első evangélikus imaházat vályogtéglából Ziegler építész tervei szerint, 1100 forintért. Az imaház mellé harangláb is épült, és orgonát is beszereztek, amelyet később az amrózfalvi gyülekezetnek adományoztak. Miután a vályogtemplom szűkké vált és állapota is romlani kezdett, lebontották, és a helyére épült 1875–76-ban Sztraka Ernő városi mérnök tervei szerint a ma is álló, 800 férőhelyes templom. A kőművesmunkát Berndt Ferenc gyulai építőmester, az ácsmunkát Ondrovszky Sámuel, az asztalosmunkát Michnay Sándor, a lakatosmunkát id. Adamik M. és Simon György, az üveg munkát pedig Such Soma végezte. Az alapkövet 1875. május 27-én tették le. A templomot 1876. november 27-én Szeberényi Gusztáv püspök szentelte fel.
– Ebben a templomban a barokk művészet magas színvonalat képviselő szobrai láthatóak. Ezeket fából faragták, és a szereplők nem mások, mint Szent Pál a könyvvel és Szent Péter a kulcsokkal. Az alkotó gyönyörűen megformálta a drapéria esését, ami egyébként a barokk művészet jellemzője. Sajnálatos módon nem ismerjük az alkotóját – mondta, majd rátért a klasszicista szépségű szobrokra, melyekből egy a Munkácsy Emlékházban a kíváncsi szemek rendelkezésére áll.
– A Munkácsy Emlékházban látható ez a kétszínű márványból megformált, szintén márvány csipkegallérral díszített leányfej, amelynek ugyancsak nem ismerjük az alkotóját. Fantasztikus munka, a szobrász kézzel formálta meg a csipkét is. Személyes tapasztalatom van arról, hogy egy szobrász zsűritag elámélkodott ezen a munkán, és úgy fogalmazott: "Úristen, akkor még nem is létezett a fogorvosi fúró", hiszen napjainkban a modern szobrászművészek már ilyen eszközökkel hoznak létre csipke vagy egyéb részletekbe hajló megjelenítéseket – fogalmazott az alelnök.
A szocialista realizmus is képviseltette magát az előadáson, ugyanis a Békéscsabai Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégium, köznevén a Vízmű mellett látható az Ifjú mérnökök című köztéri alkotás. Győri Dezső alkotása 1957-ben került Békéscsabára. A szobor helye eredetileg Budapesten volt, de 1958-ban a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium személyzeti főosztályának oktatási osztálya a békéscsabai szakiskolának ajándékozta a szobrot az itt folyó magas színvonalú képzés elismeréséül.
Ugyanakkor Schéner Mihály Munkácsy-díjas képzőművész által megformált és létrehozott játszótér sem maradhatott ki a sorból. A 100 éve született Schéner Mihály alkotásait már felújított formájában láthatják a járókelők a Szigligeti utcai játszótéren.
Baji Miklós Zoltán BMZ köztéri, blokktéglából megalkotott szobrai is gazdagabbá tették Békéscsaba látképét. A művész által a Munkácsy Mihály Múzeumra helyezett alakok Gubis Mihályt, Munkácsy Mihályt és Schéner Mihályt ábrázolják.
Mészáros Zsuzsa kiemelte: örül annak, hogy a "nagy nevekre" a fiatalok is egyre jobban odafigyelnek, többek között ezért érdemes a városban található alkotásokat szélesebb körnek is bemutatni.
