A tárgy egy Aureus érme. Pannon Julianus (teljes nevén: Marcus Aurelius Sabinus Julianus) verette Siscia-ban (a mai Sziszek, Horvátország), Kr. u. 285. év elején, átmérője 2 cm, súlya 4 g. Előlapján Julianus feje látható jobb oldali profilból, a körirata IMP C IVLIA-NVS PF AVG, hátlapja közepén a női alak, Libertas látható fején babérkoszorúval, jobb kezében hosszúkás sapka, bal tenyerében bőségszaru. Libertastól balra nyolcágú csillag található, amelynek körirata LIBERTAS PVBLICA.
Ki is volt Pannon Julianus, és hogy került a pénze Sarkadra?
Kr. u. 283-ban meghalt az utolsó illyr katonacsászár Carus. A Perzsa fronton egy villám halálra sújtotta. A Római Birodalom nyugati területeit ekkor fia, Carinus kormányozta. A lehetőséget jól felismerve trónbitorlók jelentkeztek: ilyen volt a testőrség egyik tisztje Diocles (a későbbi Diocletianus császár), és Észak-Itália corrector-a Julianus. A Pannon területekre támaszkodva 284 év végén császárnak nyilvánította magát. Legitim uralkodónak tartotta magát, Siscia-ban pénzt is veretet. Carinus azonban csak egy lázadót, bitorlót látott benne, ezért Britaniából csapatai élén keleti irányba indult. Julianus seregével nyugatnak vonult. A 285 májusában Veronánál megvívott csata nem tartott sokáig, Julianust fölkoncolták. Carinus nem ülhetett sokáig a babérjain, mivel időközben Diocletianus is császárrá kiáltotta ki magát, tovább nyomult keleti irányba. A döntő ütközetre júliusban a Margus (Morava) folyó mellett került sor, ahol Carinus holtan maradt a csatatéren. Diocletianus húsz évig uralkodott, reformjai segítségével sikerült megszilárdítani a Római Birodalmat.
Érdekes, hogy Sarkad határában került elő az érme, a Tiszántúl sohasem tartozott a Római Birodalom területeihez, hogy lehetséges római pénz felbukkanása? Valószínűleg a barbár szarmatákhoz köthető a tárgy, egyikük viselhette a nyakában. A szarmaták mindig is szerettek a zavarosban halászni, egy-egy portyára mindig készen álltak. A 285. év eleje pont ilyen volt: Pannoniába könnyű volt betörni, gazdag zsákmánnyal hazatérni, hiszen a római seregek viszonylag távol egymással hadakoztak. Ezt az elképzelést erősíti, hogy Diocletianus hatalomra kerülése után többször is vezetett büntetőhadjáratokat a szarmaták ellen.
Visszatérve magához a tárgyhoz, miután a trónkövetelőt legyőzték, a bitorló pénzeit visszavonták, beolvasztották. Akinél ilyen aureust találtak az az életével játszott. Ezért is igen értékesek ezek az érmék. Pannon Julianus rövid ideig uralkodott, kevés pénzt veretett, csupán egy műhelyt alkalmazott, bukása után pénzeit javarészt beolvasztották. A világ gyűjteményeiben pár darab található összesen. Büszkék vagyunk, hogy a régészeti gyűjteményünk evvel a felbecsülhetetlen értékű tárggyal gyarapodhatott.
Nagy Dániel Sándor, régész
