Az 1830-as évet követően a reformokért folyó harc az egymás után következő négy országgyűlésen zajlott, az 1830/1836-os, az 1839/1840-es, az 1843/1844-es és végül az 1847/1848-as diétákon. Békés megyében is jelen voltak azok a nagy műveltségű, önfeláldozó emberek, akik a reformkori küzdelmek kiemelkedő szereplői. Nagyban élénkítette a diéta működését az „országgyűlési ifjúság” is, akik nem egyszer hangos szóval adtak kifejezést érzelmeiknek. A csoport vezetői között volt Békés
megyéből Tormássy János joggyakornok – előadásaiban a függetlenség, a sajtószabadság és a népképviselet híveként nyilatkozott meg –az országgyűlési ifjakkal kapcsolatot tartott Kossuth Lajos is, aki jelen volt a diétákon, s szorgalmasan leírta az ülések eseményeit. Mivel a nyilvánosság kizárásával folytak a tanácskozások, az országgyűlés tárgyalásairól alig nyerhetett tudomást a közvélemény. Így hát felkérték Kossuthot, hogy az országgyűlés fontosabb eseményeiről írjon, és rábízták az Országgyűlési Tudósítások szerkesztését. A tudósításokban az országgyűlés tanácskozásairól élethű képet adott, nagy sikere volt írásainak, neve ismerté vált az egész országban. 1836 tavaszán az országgyűlés befejeztével a tudósításokra nem volt többé szükség, azonban a megyegyűlések történései érdekelték az embereket. Nemsokára kiadásra került szintén Kossuth szerkesztésében a Törvényhatósági Tudósítások című kéziratos lap, melyben a megyei élet kérdéseiről szólva hevesen hirdette a reformeszméket.
A bécsi politika a konfrontáció útját választotta, és kormányzati terrort alkalmazott az ellenzéki vezetőkkel szemben. Az összeesküvés fejének Wesselényi Miklóst tekintették, ezért elsőként az ellenzék nagynevű vezérét fogták perbe, melynek célja politikai működésének megbénítása volt. A megtorlásból az országgyűlési ifjúság sem maradhatott ki, vezetőit letartóztatták, köztük Lovassy Lászlót és Tormássy Jánost is. Kossuth a Törvényhatósági Tudósításokban lendületes szavakkal ecsetelte az elkeseredett közhangulatot. Válaszként megindult a Kossuth elleni támadás is, 1837. május 5-én a budai várba hurcolták, és egy nyirkos cellában bebörtönözték.
A letartóztatások még erősebben felkorbácsolták az egyébként is háborgó közhangulatot. A megyék egy része arra utasította követeit, hogy az országgyűlésen ne tárgyalják az újoncok állítását és az adóügyeket addig, amíg a király nem orvosolja a szólásszabadságon ejtett sebeket. Az országos forrongás annyira megijesztette a bécsi köröket, hogy 1840. április 29-én az összes fogoly amnesztiát kapott. Lovassy László megtört testtel, elhomályosult elmével távozott a börtönből. Wesselényit szörnyű csapás érte, elvesztette szeme világát. Kossuth szívóssága megvédte minden súlyosabb csapástól, fogságát önképzésre használta, sokat olvasott, megtanulta az angol nyelvet. A Békés megyei Tormássy János tovább folytatta a megkezdett utat.
A Munkácsy Mihály Múzeum hamarosan nyíló Pesttől Aradig, eufóriából – letargiába. 1848–1849-es események és Békés megyei vonatkozásaik című időszaki tárlatában látható lesz Kossuth Lajos önvallomása, melyet a budai várfogságban írt, a dokumentum a múzeum gyűjteményét gazdagítja.
Szeretettel várunk minden kedves látogatót kiállításunk megtekintésére!
Forrainé Kovács Márta történész muzeológus
