Munkácsy Mihályt a legegyetemesebb magyar festőnek tartja a műtörténész szakma, így érthető, hogy sok magyar múzeum szeretne megemlékezni születésének 175. évfordulójáról. Ahogyan a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, úgy a szolnoki Damjanich János Múzeum is ezen intézmények közé tartozik.
A 2019. január 11-én nyílt kiállítás a leggazdagabb magángyűjteményi anyagot gondozó Munkácsy Alapítvány, a Damjanich János Múzeum és a Munkácsy Mihály Múzeum együttműködésének eredményeképpen valósul meg.
A Munkácsy Mihályhoz hasonlóan a kárpátaljai Munkácson született, az Amerikai Egyesült Államokban élő v. Pákh Imre sokszínű műgyűjteményének jelentékeny egységét képező Munkácsy kollekció 2005-ben érkezett Magyarországra. A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény újabb és újabb darabjai csatlakoztak az azóta több mint kétmillió érdeklődő által látott összeállításhoz, amelynek kiállítási helyszínei szinte Magyarország teljes térképét behálózzák. A festő nevét viselő békéscsabai múzeum már kétszer is felkerült erre a térképre, olyan városok sorába ékelődve, mint Debrecen, Pécs, Budapest, Miskolc, Eger, Győr, Hévíz, Tihany, Peking, Moszkva, Szentpétervár és még sorolhatnám. A Munkácsy Mihály Múzeum jó néhány esetben a lebonyolításban is részt vett, és kurátori, valamint látványtervezői munkával segítette a projektek sorát.
A szolnoki tárlat anyagát négy festménnyel gazdagítja a csabai múzeum. A legutóbb vásárolt, Tóth Matild még késő-biedermeier szellemben készült portréját, a kosztümös szalonképek sorába tartozó A kis Jeanne című festményt, valamint egy realista szemléletet tükröző remekművet és személyes kedvencemet, a Leány tálcával című alkotást láthatja a közönség. És kölcsönözték a csabaiak számára oly fontos festményt is, a Munkácsy feleségének végrendelete nyomán a békéscsabai múzeumba került Töviskoronás Krisztust, amely Munkácsy utolsó kolosszál-képéhez, az Ecce homohoz festett tanulmány.
A csabai múzeum viszonylag gyakran kölcsönöz műtárgyakat a Munkácsy gyűjteményből, de az, hogy három múzeumnál szerepeljen egy időben hat Munkácsy-kép kiállításon, nagyon ritka. Mondhatni, hogy kivételes. Az elmúlt hetekben érkezett vissza a Pihenés az erdőben című tábla a győri múzeum Ihlet és Ideál – Az inspiráló szépség című kiállításáról. A közönség kedvence, A zongoralecke című szalonkép pedig a Bonnban működő Kunst- und Ausstellungshalle der Bundesrepublik Deutschland Princely Painters című tárlatán vendégeskedik harminckilenc relikviával, többek között Munkácsy ezüst babérkoszorújával együtt. A fentiekben említett négy festmény eddig Nyíregyházán volt, most pedig Szolnokon látható. Reméljük, ott is olyan élénk érdeklődés övezi majd a tárlatot, ahogyan azt a korábbiakban már megszokhattuk.
Gyarmati Gabriella
