A város éves költségvetését a képviselő-testület fogadja el, általában februárban – a békési megyeszékhelyen sincs ez másképp. A grémium a csütörtöki közgyűlésen tárgyalt a részletekről, az ülésről a behir.hu élőben közvetít, valamint a testület munkáját a 7.Tv-n is élőben lehet követni.
Az éves költségvetési rendelettervezet rögzíti, hogy az önkormányzat az adott évben hány forintból gazdálkodhat, milyen kiadásai és bevételei lehetnek, illetve azt is rögzíti, hogy a városvezetés milyen irányba navigálná Békéscsabát. A rendelettervezetről általában februárban tárgyalnak, amelyet egy koncepció és egy első olvasat előz meg – utóbbi az elmúlt években háttérbe szorult és már idén sem volt előzetes vita januárban a költségvetésről.
Mit mutatnak a számok?
A költségvetés főösszege 43 milliárd forint lesz, ebből a kiadások ugyanekkora összeget tesznek ki (ez tartalmazza az intézményekkel kapcsolatos költséget is), míg a bevételek (a finanszírozási bevételek nélkül) 24,5 milliárd forint körül alakulnak. Ez azt jelenti, hogy 18,5 milliárd forint hiány van a költségvetésben, amelyet az önkormányzat az előző évből maradt pénzből (14,8 milliárd forint) és államkötvényekből (3,4 milliárd forint) pótolna, valamint a 2020-ban még le nem hívott hitelből (249,6 millió forint).
A tartalékok összegét 744,5 millió forintban határozták meg, ennek kisebb része (13 millió forint) az általános tartalék, a többi forrásnak pedig már megvan a helye.
A városvezetés továbbra is azt tartja a leghangsúlyosabb feladatnak, hogy biztosított legyen az önkormányzat folyamatos, ésszerű működése, a városi zöld infrastruktúra színvonalának emelése az élhetőség, a fenntarthatóság és a környezettudatosság érdekében, valamint a fejlesztések kivitelezése és fenntartása, emellett rendezni kívánja a béreket és a bérfeszültséget is kezelné, amely a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével keletkezett.
Miből jut még forráshoz a város?
Az anyagban azt is írják: a fejlesztések javát továbbra is európai uniós, valamint kormányzati forrásból finanszírozott pályázatokból fizetik. Előbbiből 12 fut, 371,1 millió forint értékben, a Modern Városok Programban pedig 19 beruházás zajlik, 23 milliárd forint értékben, emellett 3,4 milliárd forint értékben zajlanak egyéb projektek.
Az iparűzési adó esetében továbbra is érvényben van az a kormányrendelet, amely tiltja az illeték emelését, valamint a vállalkozásoknak továbbra is csak a járulékok felét kell megfizetniük, ezért a rendelet alkotói óvatosságra intenek az ebből származó bevételeket illetően. A már említett iparűzési adó esetén 3,6 milliárd forinttal, az építményadónál 490 millióval, az idegenforgalmi adó (ifa) esetén pedig 10 millió forinttal számolnak.
Az állami támogatások tekintetében nem történt lényegi változás, ugyanakkor nőtt az óvodapedagógusok munkáját segítők átlagbéréhez kapcsolódó támogatás mértéke, ahogyan a befizetendő szolidaritási hozzájárulás is.
Erről szólt a vita a közgyűlésen
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) a főbb számok, valamint a tervezet ismertetése mellett hangsúlyozta, hogy 330 millió forint érkezett a kormánytól a kötelező bérintézkedések ellentételezéseként, valamint további 61 millió forint érkezett a közétkeztetésre. A polgármester arról tájékoztatott, hogy minden képviselői csoporttal egyeztettek az elmúlt időszakban a rendelettervezetről. Fontosnak nevezte a fejlesztések folytatását, ezek közül is a magyar kormány által nyújtott támogatást, melyben a bábszínház, a piac, a Munkácsy Emlékház felújítása zajlik, de ide sorolta az út- és járdafejlesztési programot is – ezekről ide kattintva olvashat bővebben. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programról (TOP) szólva arról beszélt, hogy ezek a projektek zömében lezárultak. Annak ellenére, hogy nincs hitelfelvétel a tervezetben, saját forrásból is fejleszt az önkormányzat, ilyen az ivóvízhálózat-fejlesztési program, a Kazinczy utcai rendelő felújítása, parkolóépítés, valamint a Csányi utcai extrém sportpark fejlesztése is. Fontos prioritásnak nevezte a zöld infrastruktúra fejlesztését, ezt idén is folytatják. Nagy érdemnek nevezte, hogy minden önkormányzati intézményben emelték a béreket és bízik benne, hogy a köztisztviselői alapilletményt is jól fogadják majd a dolgozók. Beszélt még a szociális rendszer működtetéséről, amely nem kötelező feladat, valamint a nemrég bevezetett háziorvosi támogatási rendszerről. A csabai kisgyermekes családokat a bölcsőde- és óvodabővítés érinti, a városvezető nyárra napközis táborokat ígér, közétkeztetési lehetőséget, valamint a fiatalok számára programokat, koncerteket, színházi előadásokat, de a Békéscsaba Hazavár programra is felhívta a figyelmet. A hagyományőrzésről szólva arra tért ki, hogy az önkormányzat 8 millió forinttal támogatja a Molnár-ház felújítását, valamint építészeti értékek védelmét is segítenék egy 10 millió forint keretösszegű pályázattal. A temetőkre 8 millió forintot fordítanának, műalkotások védelme kapcsán pedig képviselői kezdeményezésre a Schéner-játszóteret is felújítják. Utcanévtáblák cseréjét is elkezdenék, 8 millió forintból. A polgármester arra is rámutatott: továbbra is érvényben van a veszélyhelyzet a koronavírus-járvány miatt, bizonyos központi intézkedések miatt az önkormányzat bevételeinél szűkebbek a lehetőségek, ugyanakkor a kiadási előirányzatok minden részterületre jól fókuszálnak. Minden költségvetési intézménytől és a közreműködőktől takarékos, óvatos megoldásokat vár, majd megjegyezte, hogy bőségesen nem állnak rendelkezésre források, de úgy gondolja, minden kötelező feladatot el tudnak látni.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) egyetért a prioritásokkal, ugyanakkor hangsúlyozta, reméli, a sport és ifjúsági területekre nagyobb összeget fordíthatnak majd, ha azt az évközi bevételek is engedik. Mint mondta, a pandémia továbbra is gondot okoz, az orosz-ukrán válság is negatívan hat a piacra. Magasabb az irányadó kamatláb a Magyar Nemzeti Bank döntése nyomán, nőttek az élelmiszerárak, magas az infláció, ezért szerinte a következő időszakban is az utóbbi elleni küzdelem határozza meg a gazdálkodást, óvatos tervezésre van szükség.
Hanó Miklós (Fidesz) szerint a nem kötelező feladatokra is jelentős összegek vannak beállítva, de úgy gondolja, a város erre mindig komoly forrásokat áldozott. Megköszönte a befizetéseket azoknak, akik helyi adót fizetnek, valamint Herczeg Tamás közbenjárását annak kapcsán, hogy a kormány plusz támogatásokat adott a városnak, utóbbival, a fejlesztések révén véleménye szerint százéves lemaradást hozhat be az önkormányzat. Az alpolgármester arról is beszélt, hogy a költségvetési tervezet a város érdekeit szolgálja, a kormánytól egyéb kiegészítő forrásra is számítani lehet. Fontosnak tartja a zebráknál található közvilágítás bővítését a balesetveszély elkerülése érdekében.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) frakcióvezetőként arról beszélt, hogy megalapozottnak és átgondoltnak tartják az előterjesztést. Úgy véli, hogy a költségvetés összhangban van az előzetes, decemberben tárgyalt koncepcióval, a rendelettervezet biztosítja a város működését, fejlesztéscentrikus, minden kötelező feladat ellátására tartalmaz előirányzatot, valamint elismerésre méltónak nevezte, hogy a helyi gazdaság szereplői a várt mértékben fizették be az iparűzési adót. A frakcióvezető rámutatott, hogy még nem vagyunk túl a járványon, ezért továbbra is óvatos becslésekre van szükség. Bíznak abban, hogy a központi költségvetés további forrásokat biztosít a kieső források ellentételezésére. A csabaiak életkörülményeinek javítását szükségesnek tartják, a folyamatban lévő fejlesztések jelentősen segítenek ezen. Kiemelte a zöldítési törekvéseket is, majd arra tért ki, hogy az önkormányzat nem kíván hitelt felvenni, ez szerinte az egyik legjobb példa az ésszerű gazdálkodásra.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) méltatta a költségvetési tervezetet, véleménye szerint a már megszokott, magas színvonalat sikerült hozni. Ismertette, hogy a költségvetés működési főösszege 15 milliárd forint, amely korábban 13,5 milliárd forint volt, örvendetesnek tartja a növekedést. A helyi adóbevételek 3,5 milliárd forint volt tavaly, ez idén több lehet, de szükséges az óvatos tervezés, miután a cégek még nincsenek túl a pandémián: az árak emelése is megnehezíti a helyzetüket. Hangsúlyozta, hogy a költségvetés új hitelfelvétel nélkül készült el, a négy prioritással egyetért. A zöld infrastruktúra fejlesztések bővítését jó iránynak véli, fontosnak nevezte a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. munkáját. Örvendetesnek tartja a részönkormányzati támogatási rendszert is, amely kisközösségek támogatására ad lehetőséget. Véleménye szerint nagy előrelépés az, hogy a költségvetésben 65 millió forintot szánnak az új parkolók építésére. Egyetért a 660 millió forintos többletbevétel tervezésével, elmondása alapján az önkormányzat 2021-ben is eredményes metodikát alkalmazott a kalkulálásnál, idén a plusz forrásokat a kommunális fejlesztésekre tudják fordítani. Elmondása alapján Békéscsabát a megyeszékhelyek tekintetében az önként vállalt feladatok teszik egyedivé, erre a célja idén mintegy 1,2 milliárd forinttal számolnak. A költségvetési egyeztetések alkalmával felvetette a belterületi vízelvezetés fejlesztését és a közterületi kamerarendszer bővítését. Összességében alapos, jól előkészített anyagnak tartja a költségvetési tervezetet, amely a működés mellett a fejlesztésekre is kellő hangsúlyt helyez.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) úgy válaszolt, hogy a belterületi vízelvezetés fejlesztését és a kamerarendszer bővítését európai uniós forrás bevonásával is el lehet majd végezni. A közterületi kamerarendszerről elmondta, hogy a piacfejlesztéssel bővülni fog a számuk, de mindenhová nem tudnak tenni kamerákat így sem.
Nagy Ferenc alpolgármester (Hajrá Békéscsaba) két dolgot emelt ki: sikerült az inflációs hatásokat elkerülni, mérsékelni. Külső kérdés az általában vett infláció és az energiaárak emelése. Hangsúlyozta, hogy évről-évre emelkednek a költségek, de ha nem csinálták volna meg korábban az energetikai beruházásokat, a közvilágítás felújítását vagy a smart grid rendszer kiépítését, akkor ezek a költségek még nagyobbak lennének. Véleménye szerint jó úton jár a város, még több energiamegtakarítást célzó beruházásra van szükség. Aktív inflációnak nevezte a minimálbér emelkedése miatti bérfejlesztést, ez 18-20 százalékot jelent szinte minden szakmában, de szükség van a jó szakemberekre, a jó színvonalú munkavégzést így lehet megteremteni. A hitel nélküli gazdálkodást is kiemelte, örül annak, hogy ezt most el tudják kerülni. Amennyiben a jövőben szükség lesz rá, úgy az önkormányzat hosszú távú hitelt vesz fel. Kitért arra, hogy a lakossági igényekre igyekeznek odafigyelni, ahogy arra is, mely területek azok, ahol érdemes lépnie a városnak. Vannak új dolgok, amelyek a békéscsabai igényekre hallgatva lettek beépítve a költségvetésbe, például a bringapark fejlesztése, a meglévő utcatáblák cseréje.
Varga Tamás (független) arra hívta fel a figyelmet, hogy már tervezik a Csabai Nyár programjait, ennek a járvány miatt lélektani hatásai vannak. Az önkormányzat támogatja a diáksportot, az ifjúsági feladatokat, Wenckheim-kerékpárút építését, betervezett forrást a Munkácsy-negyed működtetésére – húzta alá. Arról is tájékoztatott, hogy diákpolgármester és alpolgármesterei is részt vettek a hét eleji érdekegyeztető fórumon, ahol jelezték, hogy örömmel fogadják a programokat, biztosított lesz a Garabonciás napok támogatása is, sok olyan pozitívum van az oktatás, ifjúság, sport terén, ami előrelépés lehet.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) is kitért az érdekegyeztető fórumra, amelyen elhangzott, hogy az elmúlt években nem kellett a közférában dolgozók közül senkit elküldeni, ezt más városokban nem tudták megoldani. Tavaly a költségvetés olyan stabil alapokat teremtett, amit idén is meg lehet őrizni. A nyugdíjas egyesületek kérését tolmácsolva arról beszélt, hogy nevesítsék a számukra nyújtandó működési támogatást. Az ifjúsági területre rátérve azt hangsúlyozta, hogy fontos elem a fiatalok Békéscsabán tartása, az a fejlődési pálya, amire a város állt, bíztató. Jelezték a fiatalok, hogy szükségük lenne egy olyan helyre, ahol együtt lehessenek, az Andárssy Úti Társaskört bár el kívánja adni a város, a képviselő fontosnak tartja, hogy hosszabb távon beszéljenek erről a kérdésről. Szarvas Péter utóbbira reagálva arról beszélt, az ATK-ban üzemelő szervezet felhagyott tevékenységével, emiatt hiány keletkezett, majd arról érdeklődött, miért nem a Csabagyöngye Kulturális Központban kapnak helyet a fiatalok? A képviselő szerint a diákönkormányzat kinőtte az intézményben található teret. Több kezdeményezés volt már arra, hogy gyökeret verjenek ifjúsági csoportok a Csabagyöngyében, ami alkalmas koncertekre, találkozókra, de önálló ifjúsági közösségi térre nem, egy jó ifjúsági klubra lenne szükség. Hozzáfűzte: a koraesti szabadidő eltöltése vonzaná a fiatalokat, nem az esti szórakozást keresik.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) felvetésére a polgármester hangsúlyozta: a polgári egyesületeknek nagy lehet a szerepe idén, az elmúlt 2 évhez képest több lehet a rendezvény szabad téren, a polgárőrök ezeken rendszeresen részt vesznek, a többletforrásra ügyelni kell.
Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) az önkormányzati lakásokra fordítható keret növelésére tett indítványt, majd arra tért rá, hogy az utcanévtáblákra ne csak az elnevezés kerüljön rá, hanem néhány mondat arról, kiről van elnevezve a közterület, ezzel erősítve a lokálpatriotizmust.
Herczeg Tamás országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) a vita végén azt vázolta, hogy 2021-ben 2 százalékot meghaladó gazdasági növekedéssel számolt a kormány, míg 2022-ben 5,2 százalékos növekedési előirányzat van beállítva az állami költségvetésben, az államháztartási hiány 80 százalékkal van tervezve. Az Eurostat 25 éves adatgyűjtési időszaka alapján az unióban tavaly volt a legmagasabb az infláció, nemzetközi tendenciáról van szó tehát. Az országgyűlési képviselő szerint ebben a környezetben próbál a kormány olyan helyzetet teremteni, amelyben adóterhek csökkentésével segítenek a helyzeten.
A költségvetési rendelettervezetet a grémium 12 igen, 2 tartózkodás mellett fogadta el.
