A programot 2002 óta évente megrendezik Békéscsabán. A csütörtök délutáni eseményen Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Nkft. igazgatója a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt, a békéscsabai Ursziny-Beliczey-kúriát és a vésztői Petrovszky-villát mutatta be az érdeklődő közönségnek.
Opauszki Zoltán, környezetvédelmi és turisztikai ügyekért felelős tanácsnok kiemelte, hogy a találkozó rendkívül fontos Békés megyének, de nemcsak a turisztika szempontjából.
– Békéscsabának és a megyének is erős kötődése van a második világháborúbanvagy az azt megelőző időszakban élt nemesi csládokhoz, az ő hagyatékukhoz. Több mint száz kastély és kúria létezett Békés megyében annak idején, amiből ma tudomásom szerint több mint hetven áll és létezik. Fontos törekvésünk az, hogy ezeket az értékeket próbáljuk megmutatni, illetve valamilyen módon segíteni megőrzésüket és segíteni helyreállításukat – fogalmazott a tanácsnok.
A program Füry Anna művészettörténész "Élet egy mezővárosi kúriában" című előadásával folytatódott, majd Czeglédi Sándor, a Békés Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának vezetője vette át a szót, aki Békéscsaba épített örökségének megőrzésére hívta fel a figyelmet.
Balogh László, a Munkácsy cukrászda és a Jetty Choco tulajdonosa a 19. századi cukrászatot, valamint neves cukrászokat mutatott be.
– Ha a süteményeket nézzük, akkor a rákóczi túrós, a kugler volt a jellemző kedvenc az előző században. Ugye a kuglerről tudhatjuk, hogy például József Attila kedvence volt, elég megnézni költészetének a gasztronómiai hátterét: "De szeretnék gazdag lenni/egyszer libasültet enni/Jó ruhában járni-kelni/S öt forintér kuglert venni." Ez ugye a mignon, de a sort bővíti még a zserbó, valamint a somlói galuska – ismertette Balogh László.
Az esemény végén Vozár Jánor sörfőző mester vezetette be a látogatokat a biosörgyártás rejtelmeibe.
