95 évesen meghalt Stan Lee, a legismertebb Marvel-hősök atyja, az ember, aki minden Marvel-filmben szerepelt, és akinek az élete közel sem volt olyan kalandos, mint hőseié, de élete végére több olyan dolog is történt vele, ami ellenségének sem kívánna az ember.
95 éves korában meghalt Stan Lee, a Marvel-univerzum atyja, akinek a képregények rajongói olyan karaktereket köszönhetnek, mint Pókember, vagy az X-Men tagjai – írja a TMZ.
A lap információi szerint Lee-t helyi idő szerint hétfő reggel kellett kórházba szállítani, ott azonban elhunyt. A Marvel Comics korábbi elnökének az elmúlt időszakban volt baja az egészségével, márciusban tüdőgyulladással szállították kórházba.
1922. december 28-án született Stanley Martin Lieber néven New Yorkban. Román származású zsidók gyermekeként Bronxban nőtt fel, és a Dewitt Clinton középiskolában tanult - már ha volt rá ideje, mert már ekkor is aktívan dolgozott. Az írás gyerekkora óta foglalkoztatta, de nem cikkekkel, hanem gyászjelentések írásával kezdte, de írt a Nemzeti Tuberkulózis Központnak is.
Képregényes karrierje a Timely Comicsnál indult, de sokkal kevésbé romantikusan, mint elképzelnénk, nem fedezték fel azonnal, szépen végigjárta a szamárlétrát (amit egyébként cseppet sem bánt): először a tintát töltötte újra és ebédet vitt az íróknak.
Tehetsége persze utat tört, először az Amerika Kapitány harmadik számában, 1941-ben, egészen pontosan a Captain America Foils the Traitor's Revenge című füzetben, amiben a Kapitány először hajította el később ikonikussá vált mozdulattal a legendás pajzsot. Egyben ez volt az első alkalom, hogy a Stan Lee művésznevet használta, ezt később hivatalosan is felvette.
Ekkor már a Timely Comics szerkesztője volt. A második világháború kitörésekor belépett a seregbe, de nem a fronton harcolt fegyverrel, a média részlegbe osztották be, plakátszövegeket írt, kvázi propagandafilmeket forgatott. A háború után a már Atlas Comics néven futó munkahelyére ment vissza, és western-, horror- és scifi-regényeket írt. Aztán az Atlas ismét nevet váltott, és Marvel Comics néven futott tovább.
Lee az ötvenes évek végére kiégett, úgy érezte, azokban a műfajokban, amikben írt, már nem tudott semmi érdemlegeset letenni az asztalra, és az is megfordult a fejében, hogy otthagyja a pályát. A sors fintora, hogy a mai szuperhősboomot tulajdonképpen annak köszönhetjük, hogy a Marvel kiadójának vezetője, Martin Goodman a rivális DC Comics szuperhőseinek sikerét látva arra nógatta, hogy indítson el egy teljesen új vonalat.
Lee úgy volt vele, hogy ha nem jön össze, nem nagy tragédia, hiszen eleve le akart lépni a Marveltől, de pár fiatal rajzolóval, köztük a hozzá hasonlóan élő legendává váló Jack Kirbyvel (vagy Steve Ditkóval, akivel Pókembert alkotta, és aki egyébként szintén idén halt meg) új, komplex, emberi tulajdonságokkal felvértezett szuperhősöket alkotott, többek között az X-Men és a Fantasztikus Négyes tagjait, Hulkot, Doktor Strange-t vagy éppen Vasembert, Daredevilt vagy Pókembert.
Lee - nem kis részben felesége, Joan Clayton Bocock Lee nógatására - teljesen új alapokra helyezte a hősöket, akik a DC Comics füzeteiben makulátlan, emberfeletti, tökéletes lények voltak. Nála ilyen karakter nem fordult elő, minden hősének van mélyen emberi oldala és problémája is, legyen az egy pókcsípés után a háztetőkön rohangáló tini, vagy a dühében zöld szörnyeteggé változó tudósember. Első nagy sikerét Jack Kirbyvel közösen, a Fantasztikus Négyessel érte el, ezt követték szépen sorban a többiek, a már említett hősök mellett Thor, vagy a Bosszúállók nevű szupercsapat, ahol az a hős is szerepet kapott, akivel először foglalkozott: Steve Rogers, azaz Amerika Kapitány.
Alkotói módszere, amit később Marvel-módszernek neveztek el, az volt, hogy a rajzolóval közösen ötleteltek a sztorin, majd ő írt egy szinopszist, a művész megrajzolta a történetpaneleket, Lee pedig beírta a szöveget a szövegbuborékokba és a panelekbe. A közös munka persze nem mindig volt zökkenőmentes, Lee és Ditko is magáénak mondja Pókembert, és mindkettőjüket íróként tüntetik fel a Pókember-filmeken és animációs sorozatokon.
A Marvelnél az is a módszer része volt, hogy amit alkottál, az a cég szellemi tulajdonává vált, így Lee egyetlen karaktere után sem kapott jogdíjat. Bőven lett volna miért, a Marvel-filmek előtt animációs Pókember-sorozatban tűntek fel a hősei először (1967-1970 között az ABC televízióban), majd a nálunk is vetített The Incredible Hulk (1977-82 a CBS-en) amiben Lou Ferrigno testépítő volt a nagydarab, dühös, zöld izé.
Igazán termékeny időszaka a 70-es évekig tartott, összesen 361 karakter megalkotása fűződik a nevéhez, és nyíltan ugyan soha nem jelentette ki, de egyik kedvence Pókember volt, mert őt a világon mindenki szereti. A másik meg Vasember, mert gazdag, jóképű és imádják a nők.
Ja, és Charles Xavier, mert a háttérből irányított, okosan, de érzelmesen. A hetvenes évekre az írástól fokozatosan visszavonult, de a Marvelnél maradt, és a cég arcaként járta a képregény- és közönségtalálkozókat. Több céget is alapított, volt amelyik csődbe ment, mások szépen prosperáltak.
Jótékony célokra is sokat áldozott, gyerekalapítványokat támogatott, különösen fontosnak tartotta azokat, melyek az analfabetizmust igyekeztek felszámolni. Az első cameóját (be nem jelentett szerep egy filmben) az X-Men-ben láthattuk, után minden Marvel-filmben szerepelt (nem tudni, hogy a Bosszúállók 4-ben benne lesz-e).
2010-ben hozta létre a Stan Lee Alapítványt, ennek fő profilja az irodalom és művészetek elérhetővé tétele minden gyerek számára. A Marvelnél nagy becsben tartották, amikor 65. éve dolgozott a cégnél, kiadták a Stan Lee Meets Superheroes című sorozatot, amelyben Lee a kedvenc szuperhőskaraktereivel találkozott, akik mind tisztában vannak azzal, ki alkotta őket.
Forrás: Index
