– Hogyan indultak a tárgyalások a klubbal? Miért döntött úgy, hogy visszatér Békéscsabára?
– Már korábban is volt megkeresésem Békéscsabáról, de akkor családi okok miatt nem tudtam elvállalni a munkát. Idén Fülöp Csaba keresett meg, először edzőként merült fel a nevem, de az előző két munkahelyemen, Kisvárdán és Dunaújvárosban is szakmai igazgatóként dolgoztam, így mondtam, ha lehet, akkor ilyen munkában szívesebben vennék részt.
– Szakmai igazgatóként mi tartozik a feladatai közé?
– Egy program és koncepció kidolgozása, valamint a felnőtt csapat trénerével és az utánpótlás edzőkkel való kapcsolattartás. Ezen kívül a mérkőzés és edzés látogatás, lényegében az egész szakmai munka irányítása.
– Nem egyszerű a helyzet, hiszen jelen állás szerint kieső helyen van a csapat. Milyen koncepció mentén kezdi meg a munkát?
– Nem egyszerű a helyzet. A koronavírus kapcsán még nem dőlt el, lesz-e kieső vagy sem, hiszen még dönthet úgy a szövetség, hogy lesz két feljutó, de nem lesz kieső. Viszont próbálunk annyi pontot gyűjteni, hogy a Békéscsaba ne essen ki. Ha esetleg ez mégis megtörténne, akkor a legfontosabb cél az lenne, hogy a következő idényben az NB I/B-ből visszakerüljünk az első osztályba.
– Ha esetleg mégis az NB I/B-ben kell szerepelni, akkor milyen lehetőségek lesznek a csapatépítésre? Gondolom mind két eshetőségre, így az NB I-re és az NB I/B-re is készülnek.
– Mind a kettőre. Pont ez a nehézsége ennek az időszaknak, hogy a bizonytalanság miatt nehéz játékosokat igazolni. Azért azt tudni kell, hogy az NB I gyorsaságban, gondolkodásban és technikában magasabb szint, magasabb követelményt igényel. Viszont nem esünk kétségbe, ha az NB I-et kell vállalnunk. A fő cél az, hogy beépítsük a békéscsabai fiatal, tehetséges játékosokat a csapatba és minél több lehetőséget adjunk nekik arra, hogy fejlődjenek. Hosszútávon is fontos a cél, hogy a csabai, saját nevelésű lányok bekerüljenek a felnőtt csapatba.
– Hogyan látja a helyi utánpótlás helyzetét? Hogyan lehet újra erős csabai klubot építeni? Még, ha nem is a korábbi 4. helyek lesznek megszokottak, de legalább azt elérjék, hogy az együttes a középmezőnyben tudjon szerepelni.
– Most elkezdünk építkezni. Mint minden építkezés, ez is időt igényel. Megpróbálunk lépésről lépésre haladni. A fiatal játékosoknál az a legfontosabb szempont, hogy időt kapjanak, mivel rutint kell szerezniük. Természetesen türelemre is van szükség ahhoz, hogy ezek a játékosok beérjenek, de nagyon bízom benne, hogy sikerül és rövid időn belül egy stabil NB I-es csapat lesz Békéscsabán. Reméljük, hogy újra sokan kilátogatnak majd a mérkőzésekre, hiszen Csabán népszerű a kézilabda, nagyon sokan szeretik. Nem csak azért tértem vissza, mert korábban sikereket értünk el, hanem azért is, mert hagyománya van itt a kézilabdának. Úgy gondoltam, érdemes ilyen nemes célért dolgozni.
– Mi az, ami jól működik és mi az, amin változtatna?
– Február végén kapcsolódtam be a szakmai munkába. Ami jól működik, azt megtartjuk. Biztosan vannak olyan dolgok is, amikben változtatni kell, ezeket megtesszük. Ami a szakmai szempontomból a legfontosabb, hogy minden játékos a megfelelő helyen versenyezzen. Most is azt tervezzük, hogy ki melyik korosztályban versenyezzen majd, hiszen ez kell ahhoz, hogy jól fejlődjenek a játékosok. Az sem jó, ha nagyon fent versenyeznek, illetve az sem jó, ha alul. Egyrészt azon dolgozunk, hogy mindenki megfelelő képzésben részesüljön, másrészt pedig azon, hogy megfelelő szinten versenyezzen.
– Milyen emlékekkel tért vissza?
– Nagyon kellemes emlékeim vannak és ezt most nem csak az interjú kapcsán mondom. Békéscsabán kezdtem a vezetőedzői pályafutásomat, ez volt az első lehetőségem. Az első év nagyon nehéz volt, a kiesés ellen küzdött a csapat, de utána elkezdtünk építkezni és elértünk két negyedik helyet, illetve egy Magyar Kupa bronzérmet. Az eredményeken kívül is nagyon jó közösséget alakítottak a lányok, szerettek itt lenni és dolgozni. Ami talán a legfontosabb, hogy amikor ide kerültem, körülbelül 100 néző látogatott ki a mérkőzésekre, de sikerült visszacsalogatni a nézőket, többször megtöltöttük a csarnokot. Nagyon kellemes emlékeim vannak, ezért is vállaltam a felkérést. Akárhányszor visszatértem Békéscsabára, mindig nagy szeretettel fogadtak. Nagyon fontos volt számomra, hogy olyan helyre térjek vissza, ahol eredményesen dolgoztunk. Mindig korrekt volt a vezetőség.
– Mi volt akkoriban a csapat fő erőssége?
– Amikor a negyedikek voltunk, a harmadik legkevesebb gólt kaptuk a bajnokságban. Akkor csak a Győr és a Debrecen kapott kevesebb gólt nálunk. Az egyik fő erősségünk biztosan a védekezés volt, de ahhoz, hogy folyamatosan negyedikek legyünk, a támadásoknak rendben kellett lennie, így a védekezésből indított lerohanásoknak is. Azon dolgoztunk mindig, hogy a hiányosságainkat pótoljuk és a legjobbat hozzuk ki a csapatból.
– Hogyan lehet visszahozni ezt a hangulatot? Az elmúlt években a szurkolók is kritikusak voltak a gyengébb teljesítmény miatt.
– Fontos, hogy legyenek a csapatban csabai játékosok, mert a szurkolóknak jobb a sajátjaikat buzdítani. Ahogy van eredmény és olyan szeretni való csapat lesz, amely küzd, hajt a pályán és mindent megtesz a győzelemért, akkor biztos vagyok benne, hogy megint sikerül visszacsalogatni a nézőket és újra teltház előtt játszhat a csapat. Ehhez azonban idő kell, ez nem megy egyik napról a másikra, de azon dolgozunk, hogy minél jobb és eredményesebb csapatot hozzunk össze Békéscsabán.