Az internetes vizsgálatokat tavaly április 1. és idén március 15. közötti időszakban végezték, a vizsgálati adatok matematikai statisztikai elemzését Prof. Vargha András végezte.
Ennek az időszaknak egyik az egész társadalmat érintő jellemzője a COVID járvány megjelenése és több hullámban történő fellépése. Ezt a Boldogságtérképet ezért a COVID fenyegetettségében élő Magyarország Boldogságtérképeként tekinthetjük.
A 2020-2021-es térkép megrajzolásához a 2016-os, 2017-es és 2018-as vizsgálatok során már alkalmazott sztenderdizált, pszichometriailag hiteles kérdőívekkel (Globális Jóllét Kérdőív, Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív, Virágzás /Pozitív Mentális Egészség/ Kérdőív, Humán Erősségek Kérdőív) mérték fel a magyar lakosság jóllétének a szintjét, mentális egészségét és pszichológiai immunitását. A vizsgálat a 2020-2021-es helyzet bemutatásán túl lehetőséget kínál a jóllét és a mentális egészség trendjének a nyomon követésére a 2016 és 2021 közötti időszakban.
A térképről leolvasható, hogy mely régiókban és megyékben milyen mértékben tartják boldognak magukat az emberek. A vizsgálatban 2019-21-ben 10912, 18-92 éves férfiak és nők vettek részt (Magyarország 1532 településéről, átlag életkor: férfiak=47,44, nők=48,73) a felmérés kiterjedt az élettel való elégedettség, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllét és a mentális egészség szintjének a megállapítására valamint a pszichológiai immunkompetencia, a megküzdési kapacitás és a karaktererősségek vizsgálatára. A vizsgálati adatok lehetőséget adtak a férfiak és nők, a különböző életkori csoportok, a különböző családi állapotú, az anyagi jólét különböző fokán élő, különböző iskolai végzettséggel és foglakozással bíró személyek boldogság, élettel való megelégedettség, globális jóllét és mentális egészség szintjének összehasonlítására.
A 2020-2021-ben végzett Boldogságtérkép vizsgálatok eredményei
Magyarországon 2020 április 1. és 2021 március 15. közötti időszakban a teljes lakosság átlagát tekintve mininimálisan, de nem szignifikánsan csökkent a globális jóllét szintje a 2019-ben mért értékhez képest. A területi és demográfiai jellemzők függvényében ugyanakkor egyes régiókban és megyékben, valamint egyes demográfiai csoportokban a globális jóllét (boldogság) szintjének szignifikáns növekedése más csoportokban pedig szignifikáns csökkenése mutatható ki.
A lakosság régiókhoz tartozása szerint: Szignifikánsan csökkent a lakosok jóllét szintje: Dél-Dunántúlon, Észak- Alföldön és Észak-Magyarországon, szignifikánsan nőtt Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon.
A Megyék szintjén szignifikáns csökkenés mutatható ki: Hajdú-Bihar, Békés és Somogy megye lakosainak boldogság (globális jóllét) szintjében. Szignifikánsan nőtt ugyanakkor a lakosság globális jóllét szintje Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok- és Vas megyében.
A megyeszékhelyek közül szignifikáns csökkenés mérhető Debrecen, Győr és Tatabánya lakosainak globális jóllét szintjében.
Szignifikáns a növekedés Szombathelyen, 2021-ben Szombathelyen mérték a legmagasabb jóllét szintet a megyeszékhelyek közül így 2021-ben 2018 után ismét Szombathely lett Magyarország legboldogabb városa. Szorosan került a második helyre Nyíregyháza amely megyeközpont a 2019-hez képest ugyancsak jóllét szint növekedést mutat.
Budapesten szignifikánsan nőtt a lakosság globális jóllét szintje, ez a növekedés a Budán lakók körében szignifikánsan nagyobb mint Pesten.
A Demográfiai csoportok esetén: A nők jóllét szintje szignifikánsan magasabb, a jóllét szint azonban mindkét csoportban stagnál 2019 és 2021 között.
Az életkori csoportokban: a 36-50 év közötti korcsoportban szignifikánsan nőtt, a 65 év fölöttieknél és a 18-25 évesek körében ugyanakkor szignifikánsan csökkent a jóllét szint.
A családi állapot szerinti elemzésből az olvasható ki, hogy az egyedülállók és a kapcsolatban lévők körében szignifikánsan csökkent a jóllét szintje, a házasok körében ugyanakkor mérsékelten nőtt.A testi-fizikai állapot szignifikánsan csökkent a gyermekes családokban, a pozitív élmények aránya ugyanakkor nőtt a 3 vagy több gyermeket nevelők körében.
A globális jóllét szignifikánsan csökkent az általános és a középiskolát végzettek csoportjában.
A globális jóllét szignifikánsan csökkent a munkanélküliek és a közmunkások körében a többi foglalkozási csoportban nem mutatott változást.
Az önmagukat szegénynek és az önmagukat gazdagnak vallók körében egyaránt szignifikánsan csökkent a globális jóllét szintje.
Az előző évek (2016-18) felméréseiből származó adatokhoz viszonyított nagyobb szóródása a 2021-ben mért jóllét szint értékeknek arra utal, hogy a magyar lakosság közel egy harmada eredményességet ért el a járvány helyzet előidézte nehézségekkel szembeni küzdelemben és megküzdésben, a lakosság egyharmadánál ugyanakkor jelentős jóllét szint csökkenésre utaló válaszokat lehetett regisztrálni.
Arra vonatkozóan a felmérés nem ad információt, hogy az egyes lakosok életét milyen mértékben terhelték a COVID okozta (megélhetési, egzisztenciális, egészségi stb.) problémák, hogy kire milyen mértékű stressz hárult a járvány idején, az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a teszt kitöltők közel 35%-a 2021-ben a globális jóllét szint fenntartásáról és növekedéséről számolt be. A kitöltők 35 %-a (ezen belül speciális demográfiai csoportok: pl. a 66 év felettiek, egyedül élők, munkanélküliek, önmagukat szegénynek vallók) ugyanakkor a pozitív mentális állapot szintjének az érzelmi, szociális, pszichológiai és spirituális jóllétnek (korábbi, egyébként is alacsonyabb szintű) romlását jelzi.
A globális jóllét szint növekedését magyarázó tényezők azonosítására (a vizsgálatban használt sztenderdizált tesztekből származó adatok alapján) végzett elemzések eredményei szerint az erős pszichológiai immunrendszer a pozitív mentális egészség alapját adó protektív személyiség vonások (reziliencia, lelki edzettség,) és erősségek (bölcsesség, spiritualitás) valamint a pozitív orientáció szignifikáns mértékben járul hozzá a globális jóllét szintjének a fenntartásához és növeléséhez a COVID pergőtüzében.
Fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat alapján készített térkép egy adott időszakra jellemző helyzetet ír le és kizárólag (a térkép természetéből fakadóan) csak tájékoztat arról, hogyan borítja be a boldogság Magyarországot, az eredményekből ok-okozati összefüggésekre nem lehet rávilágítani.
