"Tudományos szempontból nem lehet elszakítani a testet a lélektől, az érzelmi életünktől. Mivel az érzelmi életünket nem egyedül éljük, hanem társas viszonyainkban, ezért a társadalmi és kapcsolati kontextus kihat az egészségünkre. Amint a fogamzás megtörténik, az anya lelkiállapota máris hatással van a magzat fiziológiai fejlődésére, ezért fontos kérdés az, hogy mennyi stressz éri az anyát. Mármost az anya nem egyedül él a világban, hanem családban és társadalomban, és a társadalmi-gazdasági-politikai körülmények, amelyek hatnak a családra, benne az anyára, azok ugyanúgy hatnak a gyerekre is" – fogalmazott Dr. Máté Gábor a 24.hu-nak nemrég adott interjújában. Az orvos szerint azok, akik egyedül vannak, hamarabb megbetegszenek és nagyobb eséllyel halnak bele a betegségükbe. Szerinte az orvosi gyakorlat elszakítja egymástól ezeket a tényezőket, de a valódi életben ez az elválasztás lehetetlen. Arra is rámutatott, hogy a koronavírus-járvány alatt fokozottan láttuk, mennyire szükséges a kapcsolat.
A szakember kiemelte: a stressz toxikus hatással van az emberi szervezetre, példaként hozta, hogy ma az autoimmun betegek nyolcvan százaléka nő. Míg a szklerózis multiplexnek a ’30-as években egy-egy volt az aránya férfiak és nők között, ma három és fél női beteg jut egy férfi betegre. Ennek oka véleménye szerint nem a genetikában keresendő, a környezeti hatásokra, táplálkozásra sem fogható, ugyanakkor több a stressz, főleg a nők életében. Mint mondta, a nők mindenki érzelmi szükségleteit kielégítik, emelett pénzt is kell keresniük, miközben az első feladatot nem vették el tőlük, így a nőket ma dupla annyi stressz éri. Hozzáfűzte: több az egyedüllét is, mert kevés a társadalmi és családi támogatás.
Dr. Máté Gábor arról is beszélt: a toxikus kultúra például az alkoholizmusban csapódik le. Az alkoholt lelki és fizikai fájdalomcsillapítónak nevezte. "Minél több a fájdalom, annál több az alkoholizmus. Magyarország ennek jó példája. Most épp nem mi állunk az élen, de azért még mindig dicsekedhetünk azzal, hogy ott vagyunk a világ élvonalában. És miért? Mert ebben az országban mindig nagyon sok stressz volt. És minél több a stressz, annál többet isznak az emberek" – jelentette ki az orvos, hozzátéve, hogy ez az öngyilkosságokban, dohányzásban és a betegségekben is megmutatkozik
Arra is rámutatott, hogy az orvosoknak ismerniük kellene a pácienseik teljes élettörténetét, az őket ért traumákat, stresszt, a társaikhoz, barátaikhoz fűződő viszonyukat, az önképét, mivel az orvosi világ csak biológiai, fizikai szempontból vizsgálja a betegségeket, lelki szempontból nem. Példaként említette, hogy Selye János híres magyar származású tudós-orvos már a ’30-as, ’40-es, ’50-es években a stresszről beszélt és felfedezte a stressz, illetve a megbetegedések közti kapcsolatot, de ugyanerre jutott Weisz Soma erdélyi származású orvos, tanító már 1938-ban azt tanította egy orvosi egyetemi osztálynak, hogy az érzelmi tényezők épp olyan fontosak, mint a fizikaiak – a betegség okozásában és kezelésében is.
Az orvos úgy véli, hogy a legfontosabb időszaka az emberi életnek az első három-négy év, mert ekkor alapozódik meg a világnézet, valamint a kapcsolatunk saját magunkkal és másokkal. Szerinte egy ideális állam támogatná a terhes nőket: a terhességi orvosi kezelés nemcsak abból állna, hogy vérvizsgálatokat végeznek és ultrahangoznak, hanem abból is, hogy megkérdezik, milyen a nő lelkiállapota, milyen érzelmi vagy gazdasági támogatásra lenne szüksége ahhoz, hogy nyugodt és zavartalan terhessége legyen, hiszen a terhes nőket érő stressz nagy hatással van a gyermek agyára.
Emellett úgy gondolja, hogy kevésbé kellene beavatkozni a természetes folyamatokba, így kevesebb császármetszésre lenne szükség, hiszen azok a hormonok és vegyületek, amelyeket egy természetes szülés felszabadít az anya és a baba vérkeringésében, szükségesek ahhoz, hogy anya és gyermeke az egymáshoz fűződő kapcsolatukat építse.
Dr. Máté Gábor arról is szólt: a nőknek és a gyereket váró családoknak minden támogatást meg kellene adni ahhoz, hogy nyugodtan és gondtalanul neveljék a gyereket az első év alatt. Az óvodapedagógusoknak és a tanítóknak meg kellene tanulniuk, hogy hogyan fejlődik az emberi agy, és hogy a körülmények és az emberi kapcsolatok milyen nagy hatással vannak erre a folyamatra és azt is jónak tartaná, ha ugyanezek a diákok megtanulnák azt is, hogy a traumák okozzák azokat a gyerekkori jelenségeket, mint például az ADHD, a gyerekkori figyelemzavar – ami nem betegség egyébként – és az összes olyasmit, amit rossz viselkedésnek bélyegzünk. Érdekes szó az, hogy viselkedés: mert mi az, amit viselünk? Az csak egy felületes valami, ugye. Ha nemcsak a viselkedést néznénk, hanem megértenénk, hogy belülről milyen érzelmi hiány okozza a viselkedést, akkor nem büntetnénk a gyerekeket, hanem megadnánk nekik azokat a körülményeket, amelyek között egészségesen fejlődhetnek. És még folytathatnám. Ráadásul ha belátnánk, hogy mik azok a körülmények, amelyek között az emberek egészségesen fejlődhetnek, és ezeket biztosítanánk nekik, az sokkal olcsóbb is lenne, mert sokkal kevesebb lenne a betegség, bűncselekmény, drogfüggés és mentális betegség.
A teljes cikk elolvasható ITT.
Forrás: 24.hu
