Ma ünnepeljük a hazai egészségügy legnagyobb alakját és a magyar egészségügyet

2020. július 1. 14:05 | Kugyelka-Zámbori Eszter

A magyar egészségügy napja nem más, mint az egyik legnagyobb hazai orvos születésnapja, július elseje. 1818-ban ezen a napon született Semmelweis Ignác, az „anyák megmentője”, aki rájött arra, hogy a megfelelő fertőtlenítő kézmosással megelőzhető a gyermekágyi láz a szülészeti osztályokon.

Az Országgyűlés 1992. márciusában fogadta el azt a törvényt, amely a köztisztviselők és kormánytisztviselők, valamint Semmelweis-nappá nyilvánította július elsejét. Ezt követően a döntéshozók 2010-ben módosították ezt a törvényt, és az egészségügyben dolgozóknak is munkaszüneti nappá nyilvánították július első napját, azzal az indoklással, hogy ez az egészségügyi dolgozók által végzett munka elismerését és presztízsének emelését szolgálja.

Az ünnephez kapcsolódóan pénteken adták át a Békés Megyei Központi Kórház Dr. Réthy Pál Tagkórházában és a Pándy Kálmány Tagkórházában az elismeréseket az intézmény munkatársainak, erről ide kattintva olvashatnak részletesen. Az Orosházi Kórház kedden köszöntötte Semmelweis-napja alkalmából a munkatársait, amelyről ide kattintva olvashatnak. Ahogy arról beszámoltunk korábban, ugyancsak kedden köszönet-koncertet rendeztek a békéscsabai kórház udvarán.

 

Aki felfedezte a fertőtlenítős kézmosás jelentőségét

Semmelweis Ignác 1818. július 1-én született Budán, egy kereskedő családba. Bár szülei jogi pályára szánták, még az első évet sem fejezte be a Bécsi Egyetem jogi karán, mivel még szinte azonnal átiratkozott az orvosi karra. 1845-ben avatták sebészdoktorrá.

A bécsi szülészeti klinikán végzett munkája kapcsán ismerte fel, hogy azok a nők gyakrabban szenvednek és haláloznak el gyermekágyi lázban, akiket olyan orvosok vizsgálnak meg, akik boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mennek át a szülészeti osztályra. 1847-ben kötelezte a bécsi szülészet dolgozóit a körömkefével végrehajtott klóros kézmosásra. Bár intézkedései népszerűtlenek voltak kollégái körében, a halálozási statisztikák őt igazolták. Nemcsak mint szülészorvos, hanem mint sebész is kiváló tevékenységet folytatott, így hazánkban elsőként végzett petefészek-műtétet és másodiknak császármetszést.

Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent egyes dokumentumait 2013-ban az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította

Semmelweis Ignác életéről és munkásságáról a nevét viselő orvosi egyetem honlapján, ide kattintva olvashatnak bővebben.

További programok »

FEL