Luca-búzától ajándékhegyekig: Hogyan változott meg a karácsony?

Harangozó Imre néprajzkutató szerint a ma ismert karácsony kimondottan újkeletű, több szempontból is eltávolodott a régi, hagyományos ünnepléstől.

– A hajdani szokások sokkal archaikusabbak voltak, az emberi lét mélyebb rétegeihez kapcsolódtak. Fontos hagyomány volt például a Luca-búza ültetése december 13-án: Luca napján meleg helyre vitt földbe búzát vetettek, amely az ünnepig szépen kizöldült. A karácsonyi asztalra került, közepébe gyertyát szúrtak, két kék szalaggal átkötötték – a gyertya fénye Krisztus születését jelképezte, a szalagok Szűz Mária oltalmazó ölelését, a búza pedig a természet jelenlétét hordozta a tél idegenségében – magyarázta a néprajzkutató.

A kép illusztráció! (Forrás: Gemini)

Egy másik jelentős hagyomány volt a Katalin- vagy Luca-ág: e névnapok valamelyikén meggy- vagy almafáról metszettek ágakat, majd vízbe állítva karácsonyig kivirágoztatták őket. Ezek is az ünnepi asztalra kerültek, az alma, a dió és a fokhagyma mellett.

– Ma az ünnep középpontjába inkább az ajándékozás és a fogyasztás került, háttérbe szorítva a befelé fordulást és a család meghitt együttlétét. Régen a karácsony a szűk család ünnepe volt, amelyet böjt előzött meg: Ádám és Éva napján szigorúan húsmentes ételeket ettek, hogy aztán a karácsonyi lakoma teljes pompájában kiteljesedhessen – fogalmazott Harangozó Imre.