Szilveszter és újév napja része a karácsonyi ünnepkörnek, így a ma ismert szokások – mint például a különböző hangos, zenés mulatságokon való részvétel – egyáltalán nem voltak jelen az őseinknél.
– A katolikus egyházi év az advent első vasárnapjával kezdődik, így a polgári év a régi hagyományban élő ember számára nem volt releváns. Természetesen mindannyian szeretjük a lencsét és a disznóhúst, de fontos, hogy a valóban régi idők óta ehhez az időszakhoz tartozó szokásokat említjük. Ilyen a moldvai csángók hejgetése vagy urálása, amely a huszadik század második feléig élt. Ebben a szokásban is megjelenik az aranybúza, ami a teremtett világ legmagasabb rendű megnyilvánulása. Ez az ünnepi időszak január 6-ig, vízkeresztig tart – fogalmazott Harangozó Imre néprajzkutató.
Hozzátette: természetesen régen is köszöntötték a polgári újesztendőt, pogácsát sütöttek, házi lekvárral készült sütemény is helyet kapott az asztalon, amit egy jó bor kísért, de a mai mulatós szokások nem voltak jelen.
Megkérdeztük a békéscsabaiakat is, milyen szokásokat tartanak ilyenkor. Egyikük kérdésünkre elmondta: malacsültet és lencselevest fogyaszt, de még egy-két karácsonyi finomság is előkerül ilyenkor.
Többen az otthoni kényelmet választják az év utolsó napján.
– Nálunk az a szokás, hogy nem utazunk el sehova, itthon, Békéscsabán töltjük ezt az estét a családdal – osztotta meg egy másik járókelő.
Másoknak munkanap a december 31-e, de ennek ellenére a megszokott ételeket mindig elkészítik és a jó hangulat sem hiányozhat.
– A lencsét valamilyen formában mindig eszünk, ahogy virslit is, hiszen ez elmaradhatatlan. De természetesen vidámság a legfontosabb, a többi pedig majd jön magától – fogalmazott kérdésünkre egy csabai hölgy.
